Staphylococcus aureus okozta bacteraemia klinikai menedzselése

Különböző stratégiákkal javítható az S. aureus okozta bacteraemia klinikai kimenetele. A tanulmány célkitűzése volt annak tisztázása, hogy S. aureus bacteraemia esetén minden felnőtt betegen kötelezően elvégzendő-e a transoesophagealis echocardiographia, másrészt, hogy mi lehet az MRSA-bacteraemia optimális antibiotikus kezelése.

hirdetés

Módszerek

Metaanalízis. A PubMed indulásától 2014 májusáig átvizsgálták az ezzel a témával foglalkozó tanulmányokat, és azonosították S. aureus bacteraemiában a transoesophagealis echocardiographia szerepét. A második áttekintés (PubMed, EMBASE, Cochrane Library, 1990-2014) azokat a vizsgálatokat válogatta ki, ahol az MRSA-bacteraemia antibiotikus kezelése szerepelt.

A beválogatott tanulmányok angol nyelvűek voltak, és csak felnőtt betegekre vonatkoztak, kiterjedtek viszont a közleményekben idézett bibliográfiákra is. Az evidenciák minőségét az ún. Grades of Recommendation, Assessment, Development and Evaluation alapján értékelték, 2 független szakértő bevonásával.

Eredmények

9 vizsgálat került bevonásra, amelyben összesen 4050 beteg szerepelt. A transoesophagealis echocardiographia alkalmazása mellett nagyobb volt az endocarditis aránya (14%-28%), mint ahol transthoracalis echocardiographiát végeztek (2%-15%). 4 vizsgálatban a klinikai vagy transthoracalis echocardiographia nem jósolta meg az azt követő transesophagealis echocardiographia endocarditist kiváltó hatását. 5 vizsgálatban azonosítható volt a klinikai vagy transthoracalis echocardiographia és az endocarditis alacsony kockázatának összefüggése (negatív prediktív értékek: 93-100%).

Az endocarditis alacsony kockázatának tényezői: nincs jelen állandó intrakardiális eszköz, a/z (echocardiographiás) vizsgálatot követően 4 napon belüli nyomon követés mellett észlelt steril szérumminták, nem áll fenn hemodializis dependencia, az S. aureus bacteraemia nosocomialis fertőzés, nincsenek másodlagos fertőzésforrások, és infektív endocarditisnak sincsenek észlelhető klinikai jelei.

Az MRSA-bacteraemia antibiotikum-terápiáját 81 vizsgálat taglalta, közöttük egyetlen tanulmány minősült kellő evidenciáértékűnek. Ebben 246, S. aureus bacteraemiás beteg szerepelt, a daptomycin nem minősült gyengébb hatásúnak mint a vancomycin vagy staphylococcus ellen alkalmazott penicillin, minden kombinációban szerepelt alacsony dózisú gentamicin rövid távú adagolása is. (A klinikai eredményesség aránya: 44,2% [53/120] vs 41,7% [48/115]; abszolút különbség 2,4% [95% CI, ?10,2% - 15,1%]).

Következtetés

Felnőtteken, minden S. aureus bacteraemia esetén kötelező az echocardiographia elvégzése. E metaanalízis azonosította, hogy milyen esetekben lehet e vizsgáló módszer alkalmazását, alacsony kockázatú S. aureus bacteraemia megléte mellett mellőzni. MRSA-bacteraemia esetén az első vonalbeli kezelés a vancomycin és daptomycin alkalmazása. További célzott vizsgálatok végzése szükséges.

http://jama.jamanetwork.com/article.aspx?articleid=1910116

Szerző:

PHARMINDEX Online