Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány az Egis gyógyszergyárral

Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára (j) és Hodász István, az Egis vezérigazgatója felavatják az Egis gyógyszergyár 4,6 milliárd forintos beruházással elkészült, új hatóanyag-technológiai kutató- és fejlesztőközpontját a fővárosi Egis Tudományos és Technológiai Központban 2013. december 2-án.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A fejlesztéssel a gyógyszergyár képessé válik a legkorszerűbb, már kis mennyiségben is jelentős biológiai hatást kiváltó, úgynevezett nagy potenciálú hatóanyagok előállítására is, amellyel növekszik versenyképessége.

A fejlesztés infrastruktúráját két régi épület átalakításával és modernizálásával, valamint egy új épületszárny kialakításával hozza létre az Egis. Az egyik épület az idén 100 éves Egis jogelődjének, az 1913-ban alapított Wander Gyógyszergyárnak az első épülete, amelyet az eredeti forma megtartásával alakítottak át.

Az új hatóanyag-technológiai kutató- és fejlesztőközpontban a legkorszerűbb műszerekkel, eszközökkel ellátott műveleti, technológiai, analitikai fejlesztő és reakcióbiztonsági vizsgálatok elvégzésére alkalmas egységek kapnak helyet. Az üzem feladata a kifejlesztett hatóanyag méretnövelése a labormérettől a gyártási mennyiségig.

A francia Servier csoport tulajdonában lévő Egis gyógyszergyár portfóliója mintegy 530 termékből áll, mintegy 120 féle hatóanyaggal, a cég évente közel 140 millió doboz gyógyszert állít elő. A gyógyszergyár tevékenysége a kutatás-fejlesztéstől a
hatóanyag- és késztermékgyártáson át a kereskedelemig a gyógyszeripar teljes vertikumára kiterjed.

A társaság több mint 130 milliárd forintos éves árbevételének 80 százaléka exportból származik. Az Egis 18 országban van jelen közvetlen képviselettel, és termékeit több mint 60 országba exportálja. Az Egis legutóbbi lezárt éves jelentése alapján
Magyarországon az eladott dobozok száma szerint a harmadik, a patikai vényköteles gyógyszerek piacán pedig a negyedik legnagyobb forgalmú gyógyszergyártó. Éves árbevételének mintegy 9 százalékát, évente több mint 12 milliárd forintot költ kutatás-fejlesztésre.

A cég a magyarországi gyáraiban és külföldi irodáiban csaknem négyezer munkavállalót foglalkoztat. Magyarországon két gyártóbázisa van Budapesten és egy Körmenden.

Az idén 100 éves fennállását ünneplő Egis története Budapesten kezdődött, amikor Balla Sándor gyógyszerész a svájci dr. Albert Wanderrel megalapította a Dr. Wander Gyógyszer- és Tápszergyárat. Az 1948-as államosítást követően öt kisebb gyógyszercéget csatoltak a vállalathoz, így jött létre az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár, amely 1985-ben vette fel az Egis nevet.

A vállalat 1991-ben részvénytársasággá alakult. A Budapesti Értéktőzsdére 1994-ben vezették be a részvényeit, amelyeknek 51 százalékát megvásárolta a francia Servier gyógyszergyár. A Servier-csoport 2013. szeptember 24-én vételi ajánlatot tett az Egis valamennyi részvényére 28 000 forintos vételáron. A november 5-én lezárult ajánlattal 96,43 százalékra növelte tulajdonrészét az Egisben, amelynek részvényeit decemberben kivezetik a Budapesti Értéktőzsdéről. Azokat a részvényeket, amelyeket még nem adtak át az új tulajdonos, az Arts et Techniques du Progres (Servier) részére december 11.-i hatállyal érvénytelenítik. Az érvénytelenített részvényeket törlik, illetve azok helyébe újakat bocsátanak ki a Servier javára. Ezek alapján a Servier az Egis valamennyi részvényének tulajdonosává válik és a Budapesti Értéktőzsde szabályzata értelmében a vételi jog gyakorlása az Egis részvényeinek automatikus tőzsdei kivezetését eredményezi.

Hodász István vezérigazgató nemrég úgy nyilatkozott, hogy az Egis továbbra is jelen van a magyar piacon, magyar vállalatnak tartja magát, amely önálló irányítással és magyar menedzsmenttel rendelkezik. A gyógyszeripari vállalat magyar székhellyel működik, mind a gyártását, mind a kutatás-fejlesztését, mind a kereskedelmét innen irányítja.