Gyógyszerhiányt hozhatnak Donald Trump vámjai? A gyógyszeripar jövője a politikai döntések és a globális piac szorításában

Jelen cikk a Népszava "Szike" c. podcastja alapján készült, amelyben Danó Anna beszélget dr. Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatójával, és dr. Rózsa Péter egészségügyi közgazdásszal.

Sikerült-e visszahozni a gyógyszergyártást Európába?

A COVID-19 járvány hatására sokan szorgalmazták a gyógyszergyártás visszahelyezését Ázsiából Európába. A hivatalos statisztikák azonban nem támasztják alá, hogy ez a folyamat érdemben megvalósult volna, mivel a gyógyszeripar rendkívül lassú és magas minőségbiztosítási követelményekkel bír. Egy-egy gyár felépítése és a termelés elindítása hosszú éveket vesz igénybe. A generikus gyártók számára különösen nehéz fenntartani a versenyképességet az európai árak mellett.

Hol tart a debreceni oltóanyag-gyártás?

A debreceni oltógyár projektje jól példázza a gyárak visszahelyezésének bonyolultságát. A gyár fizikailag ugyan készen van, de a termelés még nem indult el, és egyelőre oktatási célokra használják az épületet. Ez a projekt is rávilágít arra, hogy a gyárépítés és -üzemeltetés rendkívül speciális szaktudást, technológiát és költséges beruházásokat igényel, és a politikai szándék kevés az elindításához.

Donald Trump és a vámok hogyan hatnak a gyógyszerpiacra?

Donald Trump, amerikai elnök bejelentette, hogy vámokkal sújtaná az importgyógyszereket, melynek célja a gyárak visszacsábítása az Egyesült Államokba és az amerikai árak csökkentése. Célja, hogy ne kerüljön többe ott sem a gyógyszer, mint más fejlett országban. A korábbi 0%-os vám helyett most 15%-os vámot kell fizetni, ami a szakértők szerint végső soron a betegeket vagy a biztosítókat terheli majd. Az amerikai piac a globális gyógyszerpiaci bevétel mintegy felét adja, ami miatt a gyártók számára létfontosságú.

Miért az USA-ban fizetik a betegek a legmagasabb árakat a gyógyszerekért?

A piac mérete és fizetőképessége miatt a gyártók értékalapú árazást alkalmaznak, amelyben a szabadalomvédelem korlátozza a versenyt. Emellett az amerikai egészségügyi rendszer sajátosságai és a vámok miatti többletköltségek is a fogyasztókat terhelik, így az árak nem csak a gyártás költségeit tükrözik, hanem a kutatás-fejlesztés és piaci pozíció fenntartásának értékét is. A rendszer köztes szereplői, az úgynevezett PBM-ek (Pharmacy Benefit Menedzserek), akik a gyártó és a biztosító között helyezkednek el és megpróbálja kialkudni a legjobb árakat adott biztosítónak, szintén kb. 15% többletköltséget generálnak.

Trump tervezett vámja 15 százalékkal növeli az amerikai gyógyszerárakat?

A Trump által tervezett vám 15%-kal növeli az Amerikába irányuló gyógyszerimport vámját, ami várhatóan áremelkedést is okoz, de pontos hatása még bizonytalan, mivel nem ismert, hogy a gyártók hogyan kezelik ezt az extra költséget. Ez a vámráta önmagában tehát nem feltétlenül jelenti, hogy az amerikai gyógyszerárak pontosan 15%-kal emelkednek. A gyártók egyfajta kettős szorításba kerültek: a költségeik (beleértve a kutatás-fejlesztést, alapanyagokat, munkaerőt és energiát) növekednek, miközben az árakat lejjebb kellene szorítaniuk. Bár Trumpnak abban igaza van, hogy az USA-ban drágábbak a gyógyszerek, de az árak tartósan nem csökkenthetők az európai árszintre, mivel ez a gyártás fenntarthatóságát veszélyeztetné.

A világ mely részén okozhatnak majd gyógyszerhiányt Trump-vámjai?

A gyártók számára létfontosságú az amerikai piac, ezért előnyben részesítik majd, így a Trump-féle intézkedések a kisebb piacokon okozhatnak gyógyszerhiányt. 

Kell-e aggódniuk a hazai betegeknek az új gyógyszervámok miatt?

A Trump-vámok a gyógyszerellátási lánc globális átrendeződését idézhetik elő, így a kisebb piacként jelen lévő Magyarországon is előfordulhat, hogy kevesebb gyógyszer jelenik meg vagy drágábban lesz az adott termék elérhető.

Sarkallhatja-e az amerikai vámintézkedés Európát közös gyógyszerbeszerzésre?

A szakértők szerint a vámintézkedések esetleg sarkallhatják Európát közös gyógyszerbeszerzésre, bár az az uniós közös beszerzési mechanizmusok bonyolultak és lassúak is, mint azt a covid-vakcinák beszerzése körüli anomália is mutatta. Lokális együttműködések kialakulása (főleg bizonyos ritka esetszámú betegségek kapcsán) valószínűbb megoldásnak tűnik. Kérdés, hogy a visegrádi országok összefogása meg tudna-e ebben a témában valósulni.