Szócska: egészségügyi paradigmaváltás történt

Budapest, 2013. december 6., péntek (MTI) - Az elmúlt években egészségügyi paradigmaváltás történt, amely a párbeszédre épült, tudatos volt, és közben nem kerülték el a nehéz kérdéseket sem - összegezte a kormányzati lépéseket az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára pénteken Budapesten.

Szócska Miklós a Nézőpont Intézet gazdaságkutató műhelye által szervezett konferencián elmondta: a kormányzat nem bízta a piacra a problémák megoldását, és sokat tettek az átláthatóság érdekében. Az államtitkár szerint szívós válságkezelés történt, és most a szervezés korszakának kell jönnie.

Felszólalásában egy nagy egészségügyi adatszövetség létrehozását javasolta, ebben - álláspontja szerint - Magyarország nagyhatalom lehet. A nagy adatbázisok és az azokhoz való hozzáférés mindent meg fog változtatni a következő két évtizedben, akárcsak a mobiltechnológia, a biotechnológia fejlődése - vélekedett az államtitkár.

Az elvégzett feladatok közül kiemelte a népegészségügyi termékadó bevezetését, amelyet új korszaknak és forrásteremtési paradigmaváltásnak nevezett. Az államtitkár beszélt a nemdohányzók védelme érdekében hozott lépésekről, amelyek nem jártak végzetes hatással az iparra, így például a vendéglátóiparra.

Emlékeztetett arra, hogy a 2002-es egészségügyi béremelés növelte az államadósságot, míg a mostani emelés mögött valós források vannak. Elmondta: lefektették egy egységes nemzeti egészségügyi szolgálat alapjait.

Álláspontja szerint a szervezés korszakának kell jönnie, és betegközpontú kultúra megteremtésén dolgoznak.

Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke azt mondta, stabilizálódott a közforgalmú gyógyszertárak helyzete, megállt a számuk csökkenése.

Véleménye szerint a generikus kompenzáció miatt a patikai ágazat árréscsökkenés nélkül jött ki a forgalomcsökkenésből a Széll Kálmán Tervnek köszönhetően. A veszteséges gyógyszertárak száma 2010 óta csaknem a felére csökkent, miközben a vállalkozások saját tőke értéke jelentősen nőtt - tette hozzá.

A gyógyszerpiac helyzetéről tartott kerekasztal-beszélgetésen Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója elmondta, hogy tavaly tíz százalékkal csökkent a gyógyszertári forgalom, így a nagykereskedők modellváltásra kényszerültek. Az idén már nem csökkent tovább a piac, sőt minimális növekedés is elképzelhető. Az adósság a kórházi területen folyamatosan újratermelődik, de javulásra számít ott is.

Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége igazgatója szerint harminc olyan terület van, ahol csak egyetlen támogatott gyógyszer van, ez pedig veszélyeztetheti az ellátás biztonságát. Pozitívumnak nevezte, hogy egyensúlyban van a gyógyszerkassza.

Sélleiné Márki Mária, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója szerint stabil az idei gyógyszerkassza, és várhatóan jövőre is kiszámítható marad. Ennek érdekében folyamatosan egyeztetetnek a gyógyszeripar képviselőivel - tette hozzá.

Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke a kórházak helyzetét értékelve úgy fogalmazott, hogy az elmúlt években politikaformáló erő volt az egészségügy. Nőtt a gyógyító-megelőző kiadásokra fordított összeg, főként a bérköltségek – tette hozzá.

Elmondta: csaknem 70 milliárd forint a kórházak lejárt adósságállománya, ez a költségvetésük 10 százaléka. Fontosnak nevezte az egészségügyi térségek kialakítását, a kapacitásrendezést, a rugalmas szakmai háttérmunkát és a központi intézményfenntartást. Sürgette a működési források bővítését és a béremelések folytatását.

A kórházak helyzetéről tartott kerekasztal-beszélgetésen Boncz Imre, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője gondnak nevezte, hogy a konszolidáció ellenére folyamatosan újratermelődik a kórházak adóssága.

Imre László, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet főigazgató-helyettese lépcsőzetes, megfontolt folyamatnak nevezte az átalakítást. Emlékeztetett arra, hogy azok a kórházak, amelyek feladata megnőtt, már tavaly januárban megkapták a várható többletforrásigény egy részét.

Velkey György bírálta azt a logikát, hogy a konszolidációval a rosszul gazdálkodó kórházakat támogatják. Álláspontja szerint minőségjavítás és forrásbővítés kell, de rendszerszintű átalakítás már nem szükséges.

Mikola István, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nagykövete szerint nem nélkülözhető a magánforrások bevonása az egészségügybe, de ez nem a vizitdíjat jelenti. Elmondta: világszerte felértékelődött a tudástőke, Magyarországnak ezért be kell épülnie ezekbe a technológia láncokba. Nincs még vége a válságnak, amely főként Európa válsága - figyelmeztetett a volt miniszter.