Támogatott táplálás kritikus állapotú és akut veseelégtelenségben szenvedő gyerekek körében (absztrakt)

Súlyosan beteg gyerekeken nagyarányú az alultápláltság és az akut veseelégtelenség kialakulásának veszélye, mely további táplálkozási zavarokhoz vezethet. A teljes tanulmány célja az intenzív időszak első öt napjára vonatkozó táplálási irányelvek megfogalmazása.

Módszerek

A vizsgálatban résztvevő gyermekbetegek több mint 3 napos kórházi ITO felvételére 2007 augusztusa és 2008 márciusa között került sor. A betegeket az alábbiak szerint osztályozták: nincs akut veseelégtelensége szemben a gyermekgyógyászati akut veseelégtelenség RIFLE kritériumok szerint minősítettekkel. A bazális metabolikus ráta (BMR) az American Society for Parenteral Enteral Nutrition irányelvében megfogalmazott fehérje-szükséglet, valamint Schofield egyenlet alapján került kiszámításra.

Eredmények

A vizsgálatban 167-en vettek részt, (102 lány, 65 fiú, átlagéletkor 14 év). A RIFLE kritériumoknak megfelelően a gyerekek 61%-ának nem volt akut veseelégtelensége, 26% az R (rizikó) kategóriába, 7% az I (veszélyeztetett) kategóriába, 5% pedig az F (értékelhetetlen) kategóriába tartozott. az energiabevitel öt napos medián értéke relatíve alacsonyabb volt, mint a becsült BMR-érték. A fehérjeellátás általában (19%) alacsonyabb volt, mint a becsült igényekkel (P<0,001) összehasonlított energiaellátás (55%). Az I és az F kategóriába tartozók inkább éheztek, mint az enteralis/parenteralis táplálásban részesülők (R csoport) számszerűen: n=813 betegnap, vs. n=832 betegnap. Előbbiek BMR értéke <90% volt.

Konklúzió

A vizsgálatban az alultáplált, súlyosan beteg gyerekek körében gyakrabban fordult elő akut veseelégtelenség. A kezelés első öt napján a fehérjehiány magasabb volt, mint az energiahiány, ennek értelmében hatékony táplálkozási irányelvet kell kidolgozni akut veseelégtelenségben szenvedő gyerekek körében.

http://cjasn.asnjournals.org/content/8/4/568.abstract