Terápiás érdekesség: sulforaphane kezelés autizmus spektrum zavar (ASD) esetén
Az autizmus spektrum zavar (ASD), a felnőtt populáció mintegy 1-2%-át érinti, főként férfiakon észlelhető, oki kezelése jelenleg nem megoldott. A tanulmány egy fitokémiai eredetű anyaggal, a brokkoliból származó sulforaphane-nal folytatott kezelésről számol be.
A klinikai vizsgálat lege artis történt, tehát RCT (randomizált, kontrollált kettős vak körülmények között, placebo kontroll mellett). A kezelés 18 héten át zajlott, 29 fiatal, az ASD tüneteit mutató férfibetegen. Az eredmények szerint a kezelés jelentős mértékben javította a betegek viselkedését – szemben a 15 placeboval kezelt egyénnel. A viselkedés elemeit a szülők/gondozók, és a vizsgáló orvosok figyelték, három, széles körben elfogadott mérőskála mentén. A sulforaphane alkalmazásának biológiai háttere: toxikus hatása elhanyagolható mértékű, az oxidatív stressz, gyulladás és DNS-károsodás ellen védő aerob sejtek upregulációjában vesz részt. (E felsorolt károsító tényezők mind valószínű rész-sajátságai az ASD biológiai hátterének.)
Az ASD, az autizmus spektrum zavar jellemzője a kommunikáció és a szociális interakció zavara, a sztereotip viselkedésformák eluralkodása. Gyakorisága kb. 1:68, predomináns módon a férfinemet érinti. Az ASD egészséggazdaságtani veszélye igen jelentős, és biológiai alapokra ható, tehát oki terápiával jelenleg nem rendelkezünk.
A fent idézett vizsgálat néhány részlete: 13-27 éves serdülőkön, és ifjúkorú férfiakon mérsékelt-súlyos ASD diagnózis mellett zajlott az RCT kritériumoknak megfelelő klinikai vizsgálat. Az egyik csoport napi 50–150 µmol oralis sulforaphane kezelésben részesült 18 héten át, melyet 4 hét kezelésmentes periódus követett. A másik csoport ennek megfelelő placebot kapott. A vizsgálat során alkalmazott pszichiátriai mérőskálák: az Aberrant Behavior Checklist (ABC), a Social Responsiveness Scale (SRS), valamint a Clinical Global Impression Improvement Scale (CGI-I).
Az ABC és SRS skálák kezdeti adatai mindkét csoportban közel megegyezőek voltak. 18 hetes kezelés után a placebo csoportban minimális változás történt (<3.3%), az aktív szerrel kezelteken viszont alapvetően javultak a viselkedési paraméterek: 34% az ABC (P < 0.001) 17% az SRS skálán (P = 0.017). A CGI-I skálán szignifikáns módon javultak a szociális interakciót, az abnormális viselkedést és a verbális kommunikációt leíró paraméterek (P = 0,015–0,007).
A sulforaphane kezelés abbahagyását követően a mérőskálák összesített score-értékei visszatértek a kiindulási szintre. A sulforaphane ismert biokémiai hatásmechanizmusa (alacsony toxicitása mellett) az ASD-vel kapcsolatba hozható károsodások javítása, mint pl: oxidatív stressz, alacsonyabb antioxidáns kapacitás, csökkent glutathion szintézis, csökkent mitokondrium-funkció és –oxidatív foszforilláció, emelkedettebb lipid peroxidáció, és neuroinflammmációs folyamatok.
Forrás, további részletek:
http://www.pnas.org/content/early/2014/10/08/1416940111.abstract?sid=c4882dc9-c454-4190-89ed-f3e9dbb63346
