Több figyelmet a csontoknak

A szív-­ és érrendszeri­, továbbá a daga­natos megbetegedések után a csont­ritkulást tarja számon a harmadik legfon­tosabb népegészségügyi problémaként az Egészségügyi Világszervezet. A beteg­ség 200 000 000 embert érint a vilá­gon, az Európai Unióban 22 000 000 nőt és 5,5 000 000 férfit. Az akut csonttöré­sek ellátásának költségei 2000–2050 kö­zött megduplázódnak, pedig az Európai Unióban a 2000­-es években is 36 milliárd eurót tett ki az ilyen típusú törések közvet­len ellátási költsége – mondta a szakértő. Az IOF (Internatinal Osteoporosis Foun­dation) 1997 óta szervezi az Osteoporosis világnapot, és a következő évben már az egészségügyi világszervezet is intenzíven támogatta az eseményt – tudtuk meg to­vábbá. A nemzetközi társaság évről­ évre nagy gondolt fordít arra, hogy a világna­pokon a megelőzés és a terápia kérdésköre egyaránt szóba kerüljön, és a földkerekség szinte minden pontján a politikai­-gazdasá­gi döntéshozók, a szakemberek és az érin­tett páciensek közösen vitassák meg a világnap által feltett témákat. Az eddigi tapasztalatok alapján, mint minden króni­kus, sok embert érintő betegségnél  nem célravezető a negatív kommunikáció (féle­lemkeltés), hisz az érintettek akkor mobili­zálhatóak sikeresen, ha tenni is tudnak va­lamit egészségük érdekében.

Komplex terápia – dietetika
A 2015­ös világnap programjainak mot­tója: „Kerüljön terítékre a csontegész­ség!” Kettős értelemű szlogen ez, hisz egy­részt felhívja a szakmai gréniumok és a társadalom figyelmét a súlyos problémá­ra, másrészt az ünnep alkalmából kiadott szakmai anyagok a csontritkulás megelő­zésében és kezelésében ajánlott táplál­kozással foglalkoznak. A dietetikai szem­pontok között döntő a megfelelő kalcium- és D­vitamin ellátottság, ugyanakkor a Világszervezet nyomatékosan felhívja a fi­gyelmet a megfelelő fehérjebevitel és az ún. mikrotápanyagok, így a K­-vitamin, a cink- és a magnéziumellátottság jelentősé­gére. Halat, brokkolit, csonthéjasok mag­vait, sajtot, tojást, tejet a legtöbb ember szívesen fogyaszt, aminek az egészséges csontok kialakításában óriási jelentősé­ge van a rendszeres testmozgás mellett. A kialakult csontritkulásnál azonban sok­szor gyógyszerek adására is szükség van, és ahhoz, hogy ezek a gyógyszerek has­sanak, a tápanyagokban természetesen is jelenlévő – előbbiekben felsorolt ve­gyületek mennyiségi igénye is megnő.

Világszerte próbálkoztak az élelmiszerek fortifikálásával (dúsítás egy adott anyag­gal, pl. vitaminnal), ez azonban önma­gában nem hozta meg a kívánt eredmé­nyeket. Szakemberekkel való konzultáció, hitelesített tápanyagszükséglet táblázatok használata segíthet a gyógyszeres kezelést kiegészítő vegyületek kívánatos mennyisé­gének meghatározásában, mely életkortól, a csontritkulás  előrehaladottságától, kísé­rőbetegségektől egyaránt függ.  „Amennyiben a kórházak szakmai és gazdasági menedzsmentje igazi figyelmet fordítana erre a kérdésre, jelentős pénz­ügyi befektetés nélkül is sikereket érhet­nénk el. A gyermekélelmezésben nap­jainkban előtérbe helyezett egészséges táplálkozás mintájára a kórházakban is be lehetne vezetni a fenti táplálkozás tudo­mányi szempontokat a mindennapi menü­sor összeállításakor” – mondta a szakértő.

Felismerés – radiológia, traumatológia
Javítani lehetne a helyzeten a radiológia területén is azzal a már sok helyen alkal­mazott diagnosztikus gyakorlattal, mely szerint a más okból készített mellkas­, il­letve gerinc felvételeknél a leletező, ha ilyesmit észlel, felhívja a figyelmet a csont­ritkulás látható radiológiai jeleire. A digi­tális radiológia térnyerésével csupán álta­lánosan bevezetett programként kellene kezelni a morfometriás index kiszámítását, mely  százalékban adná meg a leggyakrab­ban érintett csigolyák magasságcsökkené­sét, ami alapján a pácienseket tovább le­hetne küldeni a megfelelő szakrendelésre, akkor is, ha a beutalón csupán egy mellkas­röntgen volt a kérés – mondta a szakértő. A túlterhelt traumatológiai osztályo­kon megjelenő kistraumás (saját test­magasságból bekövetkező) esésre törött betegeket minden esetben osteoporosis­ ellátóhelyekre kellene irányítani. Ez akár az adminisztrátorok szintjén is megvaló­sulhatna – folytatta. 

Másodlagos megelőzés – rehabilitáció
„Végül fel kell hívni arra a figyelmet, hogy a társadalom öregedésével a tíz leggyako­ribb halálokok között a csípőtáji törés a nyolcadik helyen szerepel. A csigolyatöré­sek a tartós életminőség romlásában elérik a csípőtáji törés okozta  funkciókiesések fo­kát, de annál még perzisztensebb jelleggel. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az akut törésellátás után az arra rászoruló betegek menedzselésének  elengedhetet­len része a rehabilitáció is. A Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórházban évek óta a dietetikusokkal való szoros együttműködésnek köszönhetően évek óta terítéken van a csontegészség. Ezt a példát ajánlom a többi intézmény vezetőjének is” – nyilatkozta a szakember.

Magyar Kórházszövetség