Tudomány: a citációs gyakorlat modernizálása, minden referencia legyen digitális, mutasson teljes közleményre

Mi is a valódi célja az akadémiai, tudományos referenciák idézésének, bemutatásának?

Miért foglalkozunk vele elképesztőnek tűnően hosszú időt (magához a cikkhez képest)? A konzervatív stílusú válasz szerint azért, mert a közlemény végén szereplő irodalom célja annak kimutatása, mennyire tiszteli a szerző a forrásokat, pontosabban, hogy mely kutatókat követi. A források nyomon követhetőek más számára is, lehetővé teszik a replikabilitást, tehát hogy az idézett forrás valós, és valóban azt állítja, amit mi állítunk. Ez egyben utal a nem megbízható források kritikus használatára is.

A digitális korban azonban számos szokás megváltozik, többek között ez a gyakorlat is (sürgős) változtatásra szorul. A citáció célja itt az lehet, hogy az olvasót egyenesen az idézett cikk, közlemény full text formájára vigyen (adott esetben a kérdéses részre), egyetlen kattintással, valós időben.

A cikkek szabad elérhetősége (open access)

A referenciák legfontosabb célja tehát az lenne, hogy az olvasót egyenesen a szabadon elérhető forrásra dobja, és minden lehetséges esetben primer forrásként szabadon elérhető cikkek szolgáljanak.

Másodlagos szerepet kapna minden "fizetős" megoldás (vegye meg a könyvet, fizessen elő a szaklapra… stb.) Ez ebben a pillanatban meglehetősen forradalmi ötletnek tűnik, de valahol tükrözi a brit kormány törekvéseit. A kormány kutatásokat támogató testületei vázolták a kutatásokkal kapcsolatos, 2020-ra megvalósítandó tervezetüket. Bármilyen akadémiai, kutatási célzatú szaklapi cikket, közleményt úgy kezelnek, mint egyetemi támogatottságot élvező tudományos anyagot, ezért a szaklapok e cikkeket szabadon hozzáférhetővé kell tegyék, vagy az adott egyetem kell azonnali prepublikációs változatot közzétegyen a kérdéses cikkről.

A tudományos cikkek primer verziója – tehát ami majd egy közlemény referenciáiban szerepel – az alábbi jellemzők valamelyikével kell rendelkezzen:

1. A közlemény teljes egészében szabadon hozzáférhető szaklapban jelenik meg. Talán ez a legjobb megoldás, mivel egy jól ismert szaklapot mindenki könnyen megtalál, a szakterület olvasói jól ismerik, bárhová tovább tudnak kattintani, ezért sikerélményük lesz e téren…

2. Szabadon hozzáférhető cikk fizetős típusú szaklapban. Az ide átklikkelő olvasók természetesen megtalálják a kérdéses cikk teljes szövegét, mivel a szerzők egyetemi vagy egyéb donációk alapján ezt a lehetőséget megkapták. Becslések szerint azonban a fizetős szaklapok cikkeinek nem több mint 5%-a szabadon hozzáférhető, így az olvasók ezt a megoldást nem igazán fogják preferálni. Ezt a megjelenési formát jól kell kommunikálni, (pl. [Open access] a citátum végén), egyébként az olvasó elmegy onnan.

3. Azonnali pre-publikáció az egyetemi ún. "e-depository" oldalon. Ez általában a kézirat végső verziójának közzétételét jelenti, tehát táblák, ábrák, minden a helyén, csak a pagináció nem azonos. A kiadók mindig azzal évrelnek, hogy a kiadói szerkesztés, a nyomtatott verzió hozzáadott értéket képez, de az olvsó számára ez sok esetben nem észrevehető, előfordul pl, hogy éppen a táblák és ábrák rosszabb minőségűek lesznek (pl. fekete—fehér a színes helyett) mint az eredeti (word) kéziratban.

4. Az azonnali pre-publikáció nem egyetemi, hanem közismert, széleskörűen elérhető oldalon jelenik meg, ilyen pl. a kiváló Research Gate, vagy az academia.edu.

****

Innentől kezdődően fizetős szaklapra mutató citáció csak és kizárólag akkor szerepelhet majd, ha az adott cikknek semmilyen itt bemutatott szabad elérhetőségű verziója nincsen. Amennyiben van, az számít primer forrásnak.

Kiadói oldalról tekintve mindez meglehetősen forradalminak látszik. Nem elsősorban a szokások megváltozása, megváltoztatásának szükségessége miatt, hanem azért mert a kiadói gyakorlat jól bevált üzleti modelljeit jelentős mértékben fel tudja forgatni. A változáshoz azonban mindig kritikus tömeg elérése szükséges. E pillanatban ez a veszély talán még nem fenyeget minket, de minden jel arra mutat (lásd pl. a klinikai vizsgálati adatok szabad elérhetőségének kérdése) hogy a közeljövőben döntő fontosságú változások lesznek a tudományos szakirodalom digitális világában is.

Forrás és a cikk további részletei: http://blogs.lse.ac.uk/impactofsocialsciences/2014/05/21/academic-citation-practices-need-to-be-modernized/