Új témák felé is nyit a magyar idegtudomány

Az anyai viselkedés neurobiológiai alapjainak megismerését, világszínvonalú képelemző rendszer kifejlesztését, a gerincvelői szintű fájdalomkontroll multidiszciplináris vizsgálatát, az idegrendszerre ható gyógyszerek működésének megértését is célozzák a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) „B” alprogramja keretében elindított kutatási projektek.

hirdetés

Az első eredményekről a NAP Igazgatótanácsa és az MTA Neurobiológiai Tudományos Bizottsága által szervezett szegedi szimpóziumon számoltak be a projektvezetők.

A központi idegrendszer betegségeinek óriási gazdasági és társadalmi terhét csak felfedezéseken alapuló új terápiákkal lehetne érdemben csökkenteni. E felismerés alapján indították el 2014-ben a magyar kormány 12 milliárd forintos támogatásával és a Magyar Tudományos Akadémia részvételével a négyéves Nemzeti Agykutatási Programot (NAP). A program elnöke Freund Tamás Agy-díjas neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke.

„A magyar idegtudomány még sohasem kapott akkora lehetőséget, amekkorát a Nemzeti Agykutatási Program biztosított a számára? – mondta Tamás Gábor, az MTA levelező tagja, az MTA Neurobiológiai Tudományos Bizottságának elnöke az mta.hu-nak.

A NAP két alprogramból áll. Míg a 6,4 milliárd forintos költségvetésű „A" alprogram stratégiai célja a már meglévő egyetemi és kutatóintézeti idegtudományi kutatócsoportok megerősítése és az akadémiai-ipari kapcsolatok fejlesztése, az 5,6 milliárd forinttal gazdálkodó „B" alprogram az agyelszívást hivatott visszafordítani. „A hazai idegtudomány vérfrissítését szolgálja tehetséges, viszonylag nagy volumenű projektek témavezetésére alkalmas magyar, illetve külföldi agykutatók idevonzásával" – fogalmazott az akadémikus.

Az eddigi pályázatok eredményeként 31 új kutatási projekt indult, ezek támogatása megközelíti a Lendület programét: egy-egy új kutatócsoport 90 és 200 millió forint közötti összeggel gazdálkodhat. A szimpózium keretében azok a témavezetők számoltak be eredményeikről, akik elsőként kaptak lehetőséget önálló kutatócsoport indítására.

„A magyar idegtudomány legfőbb erőssége a Szentágothai János és Grastyán Endre nevével fémjelzett iskola irányvonala, amely elsősorban az agykérgi idegsejtek működésének tanulmányozásával foglalkozik. Ebben hagyományosan erős a magyar neurobiológia, világszínvonalú kutatócsoportjaink vannak. Örvendetes, hogy a Nemzeti Agykutatási Program keretében nemcsak ebben témában alakultak új kutatócsoportok, hanem például a molekuláris neurobiológia területén is elindult egy-két projekt" – vélte Tamás Gábor.

Folynak kutatások a viselkedési neurobiológia területén is. Dobolyi Árpád az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az anyai viselkedés neurobiológiai alapjait vizsgálja kutatócsoportjával. Horváth Péter az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban új mikroszkópiás eljárások, új képelemző rendszer kifejlesztésére vállalkozott. Szücs Péter a Debreceni Egyetemen alakított kutatócsoportjával a gerincvelői szintű fájdalomkontroll mechanizmusainak multidiszciplináris vizsgálatát végzi, Mike Árpád az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az idegrendszerre ható gyógyszerek működésének megértését tűzte ki célul. Pirger Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Limnológiai Intézetében az adaptáció idegrendszeri folyamatainak jellemzésére szolgáló komplex vizsgálati rendszer kifejlesztését tervezi.

„Fontos kérdés volt számunkra, hogy a Nemzeti Agykutatási Program pályázataiban alkalmazott válogatási eljárás, nemzetközi bírálói rendszer milyen szinten tudja mozgósítani a tehetségeket. Lehetséges-e egyetlen év leforgása alatt egy tudományterületen 10-20 új, ütőképes kutatócsoportot alakítani? Most már megnyugvással kijelenthetjük, hogy a bírálati rendszer igazolta a hozzá fűzött reményeket, nem volt olyan kutatási projekt, amely nem indult el, vagy megfeneklett volna" – mondta az akadémikus.

Megfogalmazása szerint a NAP Igazgatótanácsa és az MTA Neurobiológiai Tudományos Bizottsága egyöntetűen azon a véleményen volt, hogy az összes témavezető felnőtt a feladathoz.

„Örömteli tendencia, hogy szinte minden témavezető felismerte a multidiszciplináris megközelítés fontosságát. Az anatómusok is elmentek az élettan irányába, a molekuláris biológia módszereit alkalmazzák, és a klasszikus kérdéséket is megkísérlik teljesen új szemszögből megoldani. Ez nagyon biztató a jövőre nézve, mert csak így maradhatunk versenyképesek. Meggyőződésünk, hogy élni tudtunk, tudunk a Nemzeti Agykutatási Program által kínált kivételes lehetőséggel" – vonta meg a szegedi szimpózium mérlegét Tamás Gábor.

 

MTA

Szerző:

PHARMINDEX Online