Ülő életmód és az a. carotis merevségének összefüggése – fiatal felnőtteken

Módszerek

Keresztmetszeti vizsgálat, Ausztrália 34 járóbeteg-rendelésén, 2004-2006 időszakában. 2328 személy került bevonásra, (49,4% férfi) életkoruk a vizsgálat idején 26–36 év volt, kiválasztásuk egy 1985-ös reprezentatív iskoláskorú mintából történt.

Mérések a vizsgálat során: az artériafal merevségét carotis UH-vizsgálattal mérték. Kérdőívvel rögzítették a fizikai aktivitást, a hétköznap/munkanapok alatti, valamint a hétvégeken ülő elfoglaltsággal töltött időtartamot. A cardiorespiratorikus fitness értékét becsléssel állapították meg, fizikai aktivitás közben mért 170-es pulzus mellett. Mérésre kerültek az antropometriás értékek, a vérnyomás, nyugalmi szívfrekvencia, se-biokémiai paraméterek. Felvették és korrigálták az eredményeket az edzettségre, végzettségre, dohányzásra, táplálkozásra, alkoholfogyasztásra stb. vonatkozó adatokkal is. Biostatisztika: rank correlation analízis.

Eredmények

A hétvégeken üléssel, ülő életmód mellett töltött idő korrelált az artériafal mért merevségének értékével: férfiakon r=0,11 p<0,.01, nőkön r=0,08, p<0,05), a cardiorespiratorikus fitness-szel: férfiak r=?0,14, nők r=?0,08, p<0,05), valamint az elhízottsággal és a nyugalmi szívfrekvenciával is. Minden egyes további, üléssel töltött óra férfiakon 5,6, nőkön 8,6%-kal növelte a metabolikus szindróma kialakulásának veszélyét. Ezek az összefüggések függetlennek tűntek a fizikai aktivitástól, és a fentebb felsorolt egyéb tényezőktől is. Az ülő életmóddal töltött idő a hétvégeken nem állt összefüggésben a nyugalmi szívfrekvenciával, az elhízottság mértékével vagy a metabolikus szindróma meglétével.

Következtetés

A vizsgálat tisztázta, hogy az ülő életmód, és az artériafal merevsége között pozitív összefüggés áll fenn. A hétvégeken ülő életmóddal töltött idő alapján hatékonyabban jósolható az artériafali merevség és kardiometabolikus kockázat, mint a hét közben mutatott viselkedés alapján.

http://bmjopen.bmj.com/content/4/3/e004384.full