A védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság az alapellátásban. Milyen kommunikációs stratégiát alkalmazhatunk a bizalom építésére?
A felnőttkorban javasolt védőoltások alkalmazása az egészségügyi alapellátás - és azon belül a diabetológiai gondozás - elfogadott része. A védőoltások hatékonyságával és betegségmegelőzésre gyakorolt kedvező hatásával kapcsolatos evidenciák ellenére, az egészségügyi szakemberek számos esetben találkoznak az oltással kapcsolatos bizonytalansággal és a vakcinaszkepticizmussal.
A felnőttkorban javasolt védőoltások alkalmazása kezdetektől fogva a diabetológiai gondozás részét képezte, az influenza és a pneumococcus elleni védőoltásokkal történő immunizációt pedig a minőségi betegellátás fontos elemeként tartjuk számon. A COVID-19 világjárvány hatására a fertőző betegségek elleni küzdelem és a védőoltások a figyelem középpontjába kerültek. A COVID-19 elleni védőoltások hatékonysága és betegségmegelőzésre gyakorolt pozitív hatása ellenére azonban számos esetben tapasztalható kételkedés és elutasítás az oltóanyagokkal szemben.
Ebben a cikkben a védőoltásokkal kapcsolatos bizonytalanság és szkepticizmus leküzdéséhez nyújtunk segítséget.
A védőoltásokhoz való hozzáállás gyakran a hiedelmeken alapul, ami pedig a múltbeli tapasztalatokra, valamint a társadalom által az egyénre gyakorolt hatásokra támaszkodik. Akár már egy kellemetlen tapasztalat az egészségügyi ellátórendszerrel kapcsolatban is elég ahhoz, hogy negatív érzések és ellenszenv alakuljon ki minden további orvosi beavatkozással szemben. Ezért a védőoltások beadását követő nemkívánatos eseményekkel kapcsolatos anekdoták és hiedelmek akár azt az érzést is kelthetik, hogy az oltóanyagok általában véve nem biztonságosak és hatékonyak. A bizonytalanság és az elutasítás gyakran téves információkon és félreértéseken alapul. Ezért fontos, hogy a védőoltásokkal kapcsolatos tájékoztatás során felmérjük a páciensek kételkedése és elutasítása mögött húzódó okokat. A pontatlan, nem megfelelő forrásból származó információk és félreértések felismerése segít a védőoltások beadatásával kapcsolatos bizonytalanság és szkepticizmus okainak kezelésében.
Kiemelendő, hogy az alapellátó orvosok kommunikációval kapcsolatos attitűdje és jártassága a megfelelő egészség-magatartás kialakításának fontos részét képezi.
Kiváló példa erre a diabetológus szakorvosok munkája, mivel Ők jártasak az inzulinrezisztencia kezelésében és a mindennapi gyakorlatukban nagy tapasztalattal rendelkeznek a betegség kezelésére vonatkozó motivációs stratégiák alkalmazásában is. Ezek a jártasságok és tapasztalatok a védőoltásokkal kapcsolatos bizonytalanság és szkepticizmus elleni küzdelemben is kiválóan alkalmazhatók.
Az alábbi táblázat a védőoltások elutasításának leggyakoribb okait foglalja össze, és javaslatokat tesz a megoldásukra.
|
Témakör |
Védőoltással kapcsolatos bizonytalanság/szkepticizmus |
Védőoltás elfogadtatása |
|
Védőoltások iránti igény |
„A betegség nem is létezik.” „A védőoltások üzleti érdekeket szolgálnak.” „A hitem/Isten megment majd a betegségektől.” |
„A betegség létezik, csak érdemes utána olvasni.” „A védőoltások az emberek védelmét szolgálják.” „A vallás/hit is arra tanít, hogy vigyáznunk kell a testünkre.” |
|
A védőoltások alkalmazásának előnyei |
„A védőoltás nem előzi meg hatékonyan a betegséget („egy ismerősömet is beoltották, mégis beteg lett.”) |
„A védőoltások hatékonyan megelőzik a súlyos betegségeket.” |
|
A védőoltások alkalmazásának kockázatai |
„Az esetleges mellékhatások kellemetlenek és esetenként veszélyesek.” |
„A védőoltás mellékhatásai a betegség elszenvedéséhez képest minimálisak.” |
|
A védőoltásokkal kapcsolatos költségek |
„A védőoltások drágák vagy túl nehezen beszerezhetőek.” |
„A védőoltásokhoz elérhető áron és könnyen hozzá lehet jutni.” |
|
Összesített előny/kockázat arány |
„A védőoltás nem éri meg.” |
„A védőoltások az egészség alapkövei.” |
Forrás: Sanjay Kalra, Madhur Verma,Navneet Agrawal. Vaccine hesitancy in primary care: Building bridges by understanding barriers
A lépésről-lépésre történő alapos anamnézisfelvétel segít felmérni az oltással szembeni ellenérzések és bizonytalanság okait, és megtervezni az alkalmazandó edukációs stratégiát. A kérdéseket a táblázatban felsorolt sorrendben érdemes feltenni. Például a pneumococcus elleni védőoltás esetében a "Mennyire tartja veszélyesnek és súlyos betegségnek a pneumococcus okozta tüdőgyulladást?" kérdést már az első lépésként érdemes megvitatni a pácienssel. Ezután javasolt továbblépni és átbeszélni a "Mit gondol a pneumococcus elleni védőoltásról?", illetve az „Ön szerint mennyire hatékony a pneumococcus elleni védőoltás?” valamint a "Mennyire biztonságos a pneumococcus elleni védőoltás?" témaköröket.
Fontos hangsúlyozni, hogy a védőoltásokkal kapcsolatos tájékoztatás során kiemelt szerepe van az empátiának. A betegek aggályait és panaszait megértéssel, valamint egyszerű és könnyen érthető kommunikációval szabad csak kezelni.
A védőoltásokkal kapcsolatos bizonytalanság és szkepticizmus leküzdhető, ha felmérjük és megértjük a védőoltások elutasítása mögött álló okokat, és lehetőséget teremtünk ezek leküzdésére. A kommunikációs stratégiának minden érintettet meg kell céloznia, miközben azokra a konkrét kérdésekre kell összpontosítani, amelyek az oltással kapcsolatos bizonytalanságot és ellenérzéseket okozzák.
Forrás: Kalra S, Verma M, Agrawal N. Vaccine hesitancy in primary care: Building bridges by understanding barriers. J Pak Med Assoc. 2022 Dec;72(12):2565-2566. doi: 10.47391/JPMA.22-117. PMID: 37246693.
Anyag lezárás dátuma: 2023. 10. 22.
PP-UNP-HUN-0353
A cikkszemlét a Pfizer Kft. támogatta.
Kalra S, Verma M, Agrawal N. Vaccine hesitancy in primary care: Building bridges by understanding barriers. J Pak Med Assoc. 2022 Dec;72(12):2565-2566.
