Világszerte életveszélyes fertőzések jöhetnek

A CDDEP legutóbb 69 államban vizsgálta az antibiotikum-felhasználást, s 39 országban elemezte a gyógyszer-rezisztenciát 12 olyan általánosan előforduló és potenciálisan halálos kórokozó esetében, mint a kólibaktérium (Escherichia coli), a szalmonella vagy a leggyakrabban kórházi fertőzéseket okozó methicillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) baktérium. Adataik alapján a szervezet összeállította az antibiotikum-rezisztencia világtérképét.

A szeptemberben közzétett jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy az antibiotikumok, amióta az 1940-es években meghonosodtak az orvosi gyakorlatban, központi szerepet játszanak az egészségügyi ellátásban. Míg kezdetben a készítményeket kizárólag a legsúlyosabb fertőzések ellen vetették be, a későbbiekben már az infekciók megelőzésében is teret nyertek, például sebészeti beavatkozások során, de rákos betegek és legyengült immunrendszerű páciensek esetében is alkalmazták őket.

Az antibiotikumok mértéktelen mezőgazdasági alkalmazása

A gyógyszerek elterjedtek az állattenyésztésben is. A CDDEP szakértői által ez év márciusában a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban közzétett tanulmány szerint az Egyesült Államokban az eladott antibiotikumok 80 százalékát a mezőgazdaságban használják fel. A szervezet előrejelzése szerint a következő 15 évben világszerte átlagosan 67 százalékkal nő az állattenyésztésben alkalmazott antibiotikumok mennyisége. Különösen drámai növekedés várható öt országban – Brazíliában, Oroszországban, Indiában, Kínában és Dél-Afrikában –, ahol 99 százalékkal emelkedhet meg az alkalmazásuk, míg ugyanezen időszak alatt az adott államok lakossága csupán 13 százalékkal fogyaszt majd több készítményt.

Globális fenyegetéssé vált az antibiotikum-rezisztencia

A CDDEP megállapítása szerint a kialakuló antibiotikum-rezisztencia a növekvő gyógyszerfelhasználás egyenes következménye. Minél több készítmény fogy, annál nagyobb a valószínűsége, hogy ellenálló törzsek fejlődnek ki velük szemben. Így az antibiotikumok segítségével valaha könnyűszerrel gyógyítható betegségeket egyre nehezebb kikezelni. Ez mind a betegek, mind a társadalombiztosítás számára növekvő költségeket jelent, nem beszélve a romló halálozási mutatókról.

„Az antibiotikumok csökkenő hatékonysága, ami kezdetben jelentéktelen problémának tűnt, mára globális fenyegetéssé vált, függetlenül attól, hogy szegény vagy gazdag országról van-e szó, s mennyire fejlett az adott állam egészségügyi rendszere. Számos kórokozó több antibiotikummal szemben is ellenálló lehet, az új fejlesztésű készítmények pedig túl drágák, és sokszor épp azok nem jutnak a gyógyszerekhez, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rájuk” – fogalmaznak az amerikai szervezet szakemberei. 

Korlátozottá válnak a gyógyítók lehetőségei

Mint a CDDEP vizsgálatai során kiderült, bár a fejlett országokban az egy főre eső antibiotikum-fogyasztás még mindig magasabb, a szegény és közepes jövedelmű államokban riasztóan gyorsan emelkedik az ellenálló törzsek aránya. Így például míg 2008-ban Indiában egy veszedelmes szuperbaktérium, a legyengült betegeknél tüdőgyulladást és húgyúti fertőzéseket okozó Klebsiella pneumoniae törzseinek 29 százaléka volt ellenálló az egyik utolsó mentsvárként számon tartott antibiotikum-csoporttal, a carbapenemekkel szemben, mára a rezisztens törzsek aránya elérte az 57 százalékot. Összehasonlításként: a carbapenem antibiotikumok az Egyesült Államokban még mindig hatékonyak a Klebsiella-fertőzések 90 százalékában, Európában pedig ez az arány meghaladja a 95 százalékot.

A jelentésből az is kiviláglik, hogy sok országban magas a rezisztens kólibaktérium-törzsek aránya, a helyzet azonban Indiában a legrosszabb, ahol az Escherichia coli törzseinek több mint 80 százaléka ellenálló a fertőzések kezelésére alkalmazott három gyógyszercsoporttal szemben. Ez azt jelenti, hogy a gyógyítás lehetőségei igen korlátozottá váltak.

„A carbapenem antibiotikumokat rendszerint akkor alkalmazzák, amikor a beteg közvetlen életveszélybe kerül, és egyetlen más készítmény sem képes leküzdeni a fertőzést. Világszerte emelkedik a carbapenemekkel szembeni rezisztencia, és ha ez a trend folytatódik, olyan fertőzések, amelyeket korábban egy-két hét alatt kikezeltünk, halállal is végződhetnek. Ez globálisan milliók életét veszélyezteti? – mondja Sumanth Gandra infektológus, a CDDEP újdelhi részlegének kutatója.

Növekszik a methicillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) törzsek elterjedtsége Fekete-Afrikában, Indiában, Latin-Amerikában és Ausztráliában. Az előfordulása Latin-Amerikában a legmagasabb, ahol a 2013-as fertőzések 90 százalékában a kórokozó többféle antibiotikummal szemben is ellenállónak bizonyult. Azokban az országokban viszont, ahol kidolgozták az antibiotikum-felhasználás korszerű irányelveit, mint például az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Dél-Afrikában vagy az uniós tagállamokban, a methicillinrezisztens Staphylococcus aureus törzsek előfordulási aránya csökkenő tendenciát mutat.

Magyar kutatók felfedezése

A szuperbaktériumok elleni küzdelemben hozhatnak fordulatot az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudósainak úttörő eredményei, akik Pál Csaba Bolyai-díjas biológus irányításával megtalálták a rezisztens kórokozók „Achilles-sarkát”. Kimutatták, hogy a baktérium, ha csak egyetlen antibiotikumhoz alkalmazkodik is, más, hasonló kémiai szerkezetű szerekkel szemben is ellenállóvá válhat. Ugyanakkor a rezisztencia kialakulásával párhuzamosan a kórokozók rendkívül érzékennyé válnak valamilyen más készítménnyel szemben. A szegedi kutatócsoport felfedezésének szerepe lehet komplex, több antibiotikum együttes alkalmazását előirányzó terápiák kidolgozásában.

Amennyiben többet szeretne megtudni a világ tudományos élvonalába tartozó felfedezésről, regisztráljon Pál Csaba ismeretterjesztő előadására, amelyet a Magyar Tudomány Ünnepe keretében tart november 17-én 18.00 órakor az MTA Székházban.

További információ és regisztráció az ingyenes előadásra: http://tudomanyunnep.hu