WHO közlemény: reformokra szorul a pszichiátriai betegek ellátása

A WHO Çeşme Izmir-ben tartott ülésén a napokban fogalmazták meg a szervezet álláspontját e kérdéssel kapcsolatosan. Az európai régióban a fogyatékkal élő betegek mintegy 30%-a mentális zavarokban szenved, ugyanakkor a mentális zavarokban szenvedő emberek kevesebb, mint 50%-a (!) részesült életében bármikor is célzott kezelésben, és kevesebb mint 10% a gondozottak aránya. Ezek meglehetősen riasztó adatok, a kezelés nélkül maradó emberek, a stigmatizáció, a gondozás elérhetősége/hiánya és gyenge minősége. Sok beteg nem is akar orvoshoz menni mentális zavaraival, sokan nem bíznak a kezelés hatékonyságában, és tény hogy sok esetben az egészségügyi rendszerek által felkínált kezelés és gondozás hatékonysága csekély.

A megfelelő kezelés, a hatékony megelőzés jelentős fejlődést válthat ki az mentális egészségügyben, főként a vulnerábilis csoportok tekintetében. A legrosszabb körülmények között élők esetén legtöbb a kockázati tényező. Magasabb a mentális betegségek prevalenciája, ugyanakkor jóval kevésbé férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz. A mentális zavarok fele 14 éves kor körül kezdődik, és számos országban a serdülőkori halálokok között az öngyilkosság áll az élen. A nemzeti költségvetések igen csekély része (a mentális betegségekre fordítható büdzsé kevesebb mint 1%-a) fordítható prevencióra.

Dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója szerint: “Az országok számára jelentős kérdés a nagyméretű és izolált elmegyógyintézetek, kórházak bezárása, ezek a stigmatizáció és félelem fellegvárai voltak. Ezek helyett úgy kell megterveznünk a mentális egészségügyet, hogy feltétlen bizalmat keltsen, és a betegek hatásos és biztonságos kezelésben részesülhessenek. A European Mental Health Action Plan platformot teremt e szolgáltatások fejlesztésére az európai régió területén."

Számos evidencia szerint a prevenciós elvek – különösen a mentális zavarok kockázatának leginkább kitett populáció körében – hatékonyak. Csökken az emberi szenvedés, javul az érintettek produktivitása, munkaképessége, megelőzhetővé válnak az öngyilkosságok. Lássuk, melyek az igazoltan hatékonyan alkalmazható elvek:

• A háziorvosok képzése a depresszió felismerésére és kezelésére;

• A régi típusú nagy pszichiátriai kórházak bezárása, közösségi centrumok kialakítása, munkalehetőségek biztosítása;

• A háziorvosi nővérek kiképzése a depresszió szűrésére;

• A szülők oktatása a gyemekbántalmazás megelőzésére, a szülő-gyermek kapcsolatok javítására;

• Iskoláskor előtti elhelyezési lehetőségek biztosítása, iskolai edukációs programok a gyermekek számára.

Az EU tagállamai támogatják az akciótervet

A már említett European Mental Health Action Plan körvonalazza az európai régió területén megoldásra váró feladatokat a mentális zavarok hatékony kezelése és gondozása terén. Az akciótervet 2013. szeptember 18-án jóváhagyta 53 EU tagállam, amelyek ezt követően nyomást gyakorolnak a nemzeti kormányokra a mentális egészségügy fejlesztése érdekében, hogy a társadalom minden tagja számára elérhető és kompetens legyen a mentális zavarok megelőzése, kezelése és gondozása egyaránt.

További információ a WHO hivatalos weboldalán:

• Fact sheet on mental health (http://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0004/215275/RC63-Fact-sheet-MNH-Eng.pdf)

• The European Mental Health Action Plan (http://www.euro.who.int/en/who-we-are/governance/regional-committee-for-europe/sixty-third-session/working-documents/eurrc6311-the-european-mental-health-action-plan);

• Health 2020: the European policy for health and well-being (http://www.euro.who.int/en/what-we-do/health-topics/health-policy/health-2020-the-european-policy-for-health-and-well-being).