A háziorvosok súlyos betegségre vonatkozó gyanújának, megérzésének prediktív értéke
A háziorvosi gyakorlatot illetően kevés adattal rendelkezünk a daganatos betegségek és egyéb súlyos betegségek előzetes gyanújának, megérzésének prevalenciájáról. Hasonlóképpen, kevés a tudásunk e betegségek gyanújával kapcsolatosan a továbbiakról, tehát a gyanított betegségek későbbi diagnosztikájáról, kezeléséről stb. A vizsgálat e kérdéskört célozta meg, milyen arányú lehet, és mennyire megbízható a háziorvosi praxisban felmerült gyanú, megérzés a súlyos, krónikus betegségek tekintetében.
Módszerek
Prospektív, populáció alapú kohorsz vizsgálat Dánia központi régiójában (2008-2009), 404 háziorvos 4518 betegén, amelyben városi, és vidéki praxisok egyaránt szerepeltek. A háziorvosok hetente 1 munkanapon rögzítették a daganatos és egyéb súlyos betegségekkel kapcsolatos gyanújukat, észrevételeiket. A betegeket nyomon követték a szakorvosokhoz való továbbküldés folyamán is, figyelték a későbben megállapított diagnózisokat, mindezt a dán nemzeti regiszter alapján.
Eredmények
A háziorvosoknál a daganatos és egyéb súlyos betegségekre irányuló gyanú, megérzés prevalenciája 5,7%-nak adódott. A gyanú összefüggésben állt a szakorvosokhoz való irányítás növekedésével is: (prevalencia arány [PR] = 2,56, 95% konfidencia intervallum [CI] = 2,22 – 2,96).
Ez főként az alább felsoroltaknál volt igaz: képalkotó vizsgálatok (PR = 3,95, 95% CI = 2,80 – 5,57), daganatos betegség, egyéb súlyos betegség diagnózisának nagyobb kockázazata 2 hónapon belül: (hazárd arány [HR] = 2,98, 95% CI = 1,93 – 4,62), elsősorban daganatos betegségek esetén (HR = 7,55, 95% CI = 2,66 – 21,39), de nőtt a háziorvosi praxis "használatának" aránya: (relatív kockázat [RR] = 1,14, 95% CI = 1,06 – 1,24) valamint a kórházi vizitek száma (RR = 1,90, 95% CI = 1,62 – 2,23).
A háziorvosi megérzések pozitív prediktív értéke 9,8% volt (95% CI = 6.4 to 14.1) az ezt követően 2 hónapon belül diagnosztizált daganatos vagy egyéb súlyos betegséget illetően.
Következtetés
A háziorvosi diagnosztikus gyanú, megérzés súlyos betegségek terén további elemzést igényel. Az egészségügyi rendszer számára azért is tanulságos e vizsgálat, mert célszerű lenne a háziorvosok speciálisabb diagnosztikus tesztekkel való ellátása.
A BJGP közleménye alapján
doi: 10.3399/bjgp14X680125 BJGP June 1, 2014 vol. 64 no. 623 e346-e353
