A hosszabb munkaidő hatása a stroke- és coronariabetegség kockázatára. Nagyméretű metaanalízis eredményei

A szokásosan előírt 8 óránál tartósan hosszabb munkaidő növelheti a cardiovascularis kockázatot. Az ezzel kapcsolatos prospektív evidencia azonban szórványos, kevés, és pontatlan, szinte kizárólag a coronariabetegségre korlátozott. A tanulmány célkitűzése volt a kérdés tisztázása incidens coronariabetegség és stroke esetén.

hirdetés

Módszerek

A PubMed és Embase publikált tanulmányainak szisztematikus áttekintése a kezedetektől 2014 augusztusáig. Emellett szerepeltek nem publikált adatok: az IPD-Work (Individual-Participant-Data Meta-analysis in Working Populations) 20 tanulmánya, valamint nyílt hozzáférésű adatforrások adatai. Biostatisztika: random-effect metaanalízis a publikált és nem publikált tanulmányokkal kapcsolatos becslések kialakítására.

Eredmények

Európa, USA és Ausztrália területén végzett 25 tanulmány került beválasztásra. A coronariabetegséget illetően 603.838 férfi- és nőbeteg adatai kerültek feldolgozásra. Ők a vizsgálat indulásakor e tekintetben egészségesek voltak. A stroke-ot illetően 528.908 személy adatai szerepeltek, szintén hasonló indulási kondíciók mellett. A nyomon követés coronariabetegség esetén 5,1 millió betegév volt, ezalatt 4768 coronaria-eseményt regisztráltak, míg stroke esetén 3,8 millió betegév, és 1722 cerebrovascularis esemény volt a két kulcsadat.

A kumulatív metaanalízis korrigálta az alapadatokat az életkor, nem és szocio-ökonómiás státusz alapján. Összevetették a normál munkaidő (heti 35-40 óra) és a hosszabb munkaidő (heti több mint 55 óra) hatásait a coronariabetegséggel és stroke-előfordulással kapcsolatosan. Hosszabb munkaidő mellett az eredmények szerint: a coronariabetegség kockázata: [RR] 1,13, 95% CI 1,02–1,26; p=0,02 és az incidens stroke kockázata 1,33, 1,11–1,61; p=0,002 volt.

A stroke-előfordulás többlete az elemzés időszakában nem változott, tehát ún. "reverz" oki összefüggés lehetséges, korrekció (multivariable adjustment) az egyéb kockázati tényezők kapcsán, és a stroke igazolásának más-más metodikái (RR becslés 1,30–1,42). Stroke esetén "dózis-válasz" összefüggést észleltek, azaz a munkával töltött óraszám befolyásoló hatását: heti 41-48 óra esetén RR = 1,10 (95% CI 0,94–1,28; p=0,24); 49-54 óra esetén 1,27 (1,03–1,56; p=0,03) és 55 óra felett 1,33 (1,11–1,61; p=0,002) összevetve a normál (35-40 órás) munkaidővel, (ptrend<0,0001).

Következtetés

Nagylétszámú metaanalízis eredményei alapján a szokásosnál hosszabb heti munkaidőben dolgozó személyeknél magasabb a stroke előfordulási kockázata, a coronariabetegséget illetően az összefüggés csekélyebb. Célszerűnek látszik hosszabb munkaidőben dolgozóknál a vascularis kockázati tényezők monitorozása, menedzselése.

http://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736%2815%2960295-1/fulltext

Szerző:

PHARMINDEX Online