A magányos baktérium növeli az antibiotikum-rezisztenciát

A kutatók szerint a mutációk aránya a jelenlevő baktériumszámmal állt összefüggésben – meglepő módon fordított arányban. Jellemző észlelés volt, hogy nagyobb arányúnak mutatkozott a rifampicinnel szembeni rezisztencia.

Dr Chris Knight a vizsgálat vezetők elmondta: "lényegében azt kerestük, hogy milyen kapcsolat van a környezet és a baktériumok rezisztenciát kialakító képessége között. Úgy találtuk, hogy az E. coli mutációi a környezetében fellelhető "barátok"2 számától is függ, tehát minél magányosabb a baktérium, annál több a mutáció."

A mutációnak ez a jelensége mint szociális kommunikáció "quorum sensing" néven ismeretes, így kommunikálnak a baktériumok, tudatják egymással, milyen tömegben vannak jelen adott helyen, közegben. Szignálmolekuláik révén, "sűrűbb" populációban segítik a környezethez való alkalmazkodást, koordinálják védekező mechanizmusaikat, "figyelik" az elérhető tápanyagok mennyiségét.

Dr. Krašovec, a vizsgálat másik munkatáras szerint: "a baktériumok mutációs arányát egymással való társításuk révén is lehetett módosítani, tehát egymás mutációit is befolyásolják. Ez arra is utal, hogy pl. a mutációk aránya változtatható lenne antibiotikum-kezelés alatt álló betegeken, ahol (a kezelés folyamán) csökken a baktérium-populáció nagysága, sűrűsége."

A mutáció aránya e vizsgálat tanúsága szerint a luxS génnel hozható összefüggésbe, amely számos baktériumnál felelős az említett quorum sensing jelenségért. A munkacsoport célja, reménye e szignálutak kontrollálása orvosi célokra (a következő vizsgálatot a Biotechnology and Biological Sciences Research Council támogatja majd). Az itt elért eredmények alapján csökkenthető lenne az antibiotikum-rezisztencia, nagyobb hatásfokkal lehetne folytatni a kezeléseket.

http://www.infection-research.de/news/view/detail/item-1/lonely_bacteria_increase_risk_of_antibiotic_resistance/