A magyar orvostársaságok nyilatkozata a nemdohányzók és a dohányzók érdekeit egyaránt védő törvény módosításáról

Nem lehet elégszer kihangsúlyozni azt a tényt, hogy Magyarországon a 15 évesnél idősebb lakosság 36%-a dohányzik rendszeresen. Ezzel Európában, de különösen az Unióban az utolsók között vagyunk. Különösen aggasztó az, hogy míg az iparilag fejlett országokban csökkenő tendenciát mutat a dohányzás az elmúlt évtizedben, addig nálunk emelkedett. Kifejezetten katasztrófálisnak nevezhető az a tény, hogy a legmagasabb a fiatal, 18-35 éves nők körében a dohányzás (48%). Mindennek a következménye az, hogy világelsők vagyunk a tüdőrák halálozás és más, a dohányzással összefüggő megbetegedések terén és az ezzel kapcsolatos halálesetek miatt a magyar lakosság átlagos életkora a legalacsonyabbak között van Európában.

A reményeink szerint, ma elfogadásra kerülő jogszabály módosítással elkezdhetünk felzárkózni Európához ezen a területen. Tévedés azt hinni, hogy ezzel nálunk a legszigorúbb törvényi szabályozás lesz hatályos ezen a téren. A mi 2012-től hatályos jogszabályunk csak azokat a szigorításokat vezeti be, amelyek már évek óta érvényben vannak más európai uniós, és több más, Unión, illetve Európán kívüli országban és néhány éve Magyarország is kötelezettséget vállalt a bevezetésével kapcsolatban. A fentiek alapján nem véletlen az sem, hogy egy több szempontot figyelemmel kísérő értékelés szerint 27.-ek vagyunk Európában a dohányzás kontroll terén. Ráadásul az utóbbi három évben öt hellyel csúsztunk hátra ebben a rangsorban. Mindez a romlás egy olyan országban történt, ahol a dohányzás az egyik markánsan meghatározó oka a lakosság gyenge egészségi állapotának.

A módosítás révén elérhetjük végre azt, hogy csökkenjen a passzív dohányzás, s azok az alkalmi dohányosok, akik nem szenvednek függőségben, inkább a dohányzás mentes életmódot válasszák és ne a dohányzást. Elérhetjük azt, hogy végre tiszta legyen a levegő az éttermekben, a szórakozóhelyeken és általában a zárt közterületeken. Ne forduljanak vissza a családok, a társaságok az éttermek ajtajában amiatt, hogy füstös a levegő! Elégtelen az a megoldás, ha egy kis helyiséget "nemdohányzónak" jelölnek ki. A fiataloknak nem szükséges napokig szellőztetniük a ruhájukat, ha eltöltenek egy estét egy szórakozóhelyen és e helyeken nem szükséges társaikkal együtt dohányozva szórakozni már pubertás kortól kezdve.

A nemdohányzó fiatalok nem kaphatják meg az első szál cigarettájukat egy diszkóban, amit követ majd a többi és a rászokás. A dohányzás a "bevezető kapu" a kábítószerek, először a "füves cigaretták", majd a nehezebb drogok felé.

Rövid távú eredménye a jelenlegi módosításnak az lehet, hogy a passzív dohányzás csökkenése miatt egy éven belül 10-15 százalékkal kevesebb lesz az akut koronária esemény, szívinfarktus miatt kórházba k erülők és meghaltak száma. Ez akár ezer embert menthet meg már az első évben. Hosszabb távon kevesebben válnak majd függő szenvedélybeteg dohányossá, más fontos intézkedések meghozatalát követően megkezdődhet a dohányosok arányának csökkenése, s ezzel az egészségkárosodások betegségtípustól függő (kiszámítható) rövid-közép-és hosszú távon bekövetkező csökkenése is.

Önmagában azonban ez a jogszabály - bármilyen fontos mérföldkő az egészségügyet érintő jogalkotás terén - még kevés a dohányzás eredményes visszaszorításához, inkább elengedhetetlen első lépésnek számít. A nemdohányzók védelmén túl hozzájárulhat a dohányosok motiválásához is a leszokásra, azonban világosan kell látni, hogy még néhány más, a dohányzás visszaszorítását eredményező intézkedés bevezetésével lehet eredményesen csökkenteni a dohányzást. Ezeknek az intézkedéseknek előre megtervezett logikai kapcsolatban kell állniuk egymással, akár a törvényi, akár az adózási-költségvetési, akár az egészségügyi ellátási háló kialakítását érintik. Ezek az intézkedések még váratnak magukra, és még komoly feladatot jelentenek szakemberek, politikusok számára. A javaslat azonban már megfogalmazódott és eljutott a döntéshozókhoz (NEMZETI STRATÉGIA a DOHÁNYZÁS VISSZASZORÍTÁSÁRA, a magyar orvosszakmai társaságok előterjesztése)

Fontos a dohánytermékek árának az emelése (a dohányipar éppen ezzel ellentétesen csökkentette az árakat ) a belső adótartalom emelésével, earmarking-termékdíj bevezetésével. Ez csökkenő dohányzás mellett is kompenzálhatja a dohányáruk lassan csökkenő forgalmából eredő kisebb állami adóbevételeket. Fontos a leszokás támogatás megfelelő finanszírozása, az ehhez szükséges egészségügyi szakemberek, szakmai tevékenység és készítmények biztosítói támogatása. Ennek révén érhető csak el az, hogy legyen megfelelő számú szakrendelés a leszokás támogatására. A média révén a lakosság hatékonyabb informálása a dohányzás ártalmasságáról és a leszokás lehetőségeiről, képes információk elhelyezése a cigarettás dobozokon a WHO ajánlásainak megfelelően és a zárttéri reklámok tiltása lennének a minimális és szükséges további intézkedések, amelyeket a jogszabály módosítást követően minél hamarabb el kellene érni!

A nemdohányzók védelméről szóló törvénymódosítás elfogadását követően az orvosi társaságok szakmai párbeszéd elindítását kezdeményezik az egészségügyi és gazdasági kormányzat illetékes képviselőivel. A kerekasztal beszélgetés kiváló alkalmat nyújt minden, a dohányzás visszaszorítását, illetve a leszokás támogatását képviselő, orvosszakmai illetve civil szervezet számára, hogy az illetékes kormányzati szakértőkkel érdemi tárgyalások kezdődjenek és a törvényi kereteken túl, hatékony szakmai intézkedések kialakításához a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. A közelgő Nemdohányzók Világnapja (május 31.) kitűnő alkalom a párbeszéd megkezdéséhez.

Az orvosok nem közgazdászok, de azt tudjuk más országok tapasztalatai alapján, hogy nem következtek be mindazok a gazdasági károk a hasonló, a dohányzást szigorító jogszabályok meghozatalát követően, amelyeket egyes vendéglátóipari és dohányipari vélemények vizionálnak. Éppen ellenkezőleg: a társadalomnak a dohányzás következtében kialakult betegségek kezeléséből származik tetemes kiadása. A legutóbbi adatok szerint közel 100 milliárd forinttal költ többet az állam a betegségek kezelésére, mint amennyi a
dohánytermékek jövedéki adójából befolyik.

Ez bizonyított és ennek széles publikus dokumentációja van. A vendéglátóiparban a törvénymódosítást követően várhatóan átalakul a vendégkör, de lényegesen nem csökken. Az állami adóbevételeket pedig egyrészt csak hosszabb távon csökkentené a dohányosok számának a csökkenése, másrészt megfelelő pénzügyi eszközökkel lehetséges kompenzálni a kiesést.

Bízunk benne, hogy az Országgyűlés valamennyi felelős politikusa elfogadja a "nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény" szigorító módosítását.

A jogszabály várható megszavazása példája lehet annak, hogy a kormánynak az egészséges életmód érdekében kifejtett erőfeszítéseit az Országgyűlés támogatja és megadja ezzel az alaphangot a népegészségügyi program eredményes végrehajtásához is.

A dohányzás visszaszorítása érdekében együttműködő orvosi társaságok és civil szervezet nevében:

Dr. Kovács Gábor
A Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke

Prof. Dr. Merkely Béla
A Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke

Prof. Dr. Entz László
A Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság főtitkára

Dr. Mucsi János
Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért elnöke