A Tuberculosis Világnapra: találjuk meg a hiányzó 3 milliót!

Az elmúlt 21 évben a tbc kontrollálásában történt előrelépés, de 2035-ig csak a félúton tartunk jelenleg. A WHO globális tuberculosis programja szerint addigra már e betegség nem jelent globális fenyegetést. Ha a kezdetektől számítjuk, ez összesen 42 évet jelent, ami a tbc-áldozatok átlagos életkorát is meghaladja… Most vagyunk a félúton. 1995 óta 56 millió tbc-beteget tudtunk meggyógyítani, 22 millió ember életét megmenteni, ami arra utal, hogy hatékonyabb programokkal bírunk, mint a WHO-deklarációt megelőzően. Látnunk kell azonban, hogy az elmúlt 21 évben 30 millió ember halálát okozta a tbc.

A tbc elkövetkező 21 éve leginkább a kormányzatok és az adományozók kezében van. Hagyhatunk-e embereket meghalni egy olyan betegség miatt, amely ellen hatékony gyógyszerekkel rendelkezünk?

A tbc-ellenes küzdelem gyors fejlődésének két fő követelménye van: az első az elkötelezettség – a legmagasabb politikai szinteken, a második pedig a szükséges források biztosítása mindehhez. E célok elérésére az idei TBC-Világnap (március 24.) a brit All Party Parliamentary Group on Global Tuberculosis együttműködést fogalmazott meg a G8-országokkal, a betegség globálisan koordinált menedzselésére. Fontos lenne az új gyógyszerek, diagnosztikumok, vakcinák fejlesztése, innovatív projektek és programok kialakítása a tbc diagnosztizálásában. E lépések hathatós segítséget jelentenek a tbc megoldásában az elkövetkező 20 évben. Ez így igencsak ambíciózus célkitűzésnek látszik, de nem megvalósíthatatlan. Sok tényezőtől függ természetesen: részben attól, hogy minden érintett beteg diagnózisra kerülhessen, magas színvonalú kezelésben részesüljön, ezt követően gyógyultnak (nem fertőzőnek) tekinthessék őket.

A címben szereplő 3 millió azon aktív tbc-s betegek száma, akik évről-évre nem kerülnek diagnózisra, és terjesztik a betegségek a közösségben, számos halálozást generálnak. Ha nem történik komolyabb előrelépés a rejtett esetek diagnosztizálása terén, és azok megfelelő ellátásában, (akár gyógyszer szenzitív, akár gyógyszer-rezisztens esetek) sosem fogjuk megragadni a betegséget. 2013-as adatok szerint világszerte mintegy 450,000 volt a gyógyszer (ez esetben multidrug-) rezisztens esetek száma, melyben szerepet játszott nem is kismértékben a betegek nem kellő minőségű kezelése. Ráadásul a korábban már kezelt tbc-betegek 20%-a visszaesett, és gyógyszer-rezisztenssé vált.

Bár a vázolt jelen helyzet nem tűnik optimálisnak, a WHO mégis optimista. Mindezt arra alapozza, hogy megújult az adományozók érdeklődése, elkötelezettsége. A 2013-as Replenishment Conference of the Global Fund to Fight HIV/AIDS, Tuberculosis, and Malaria rendezvényt követően, a brit kormány 1 milliárd GBP-t ajánlott fel e három betegség elleni küzdelemre, ami azt jelenti, hogy kb. 1 millió tbc-s beteg kezelése válik megoldhatóvá. Más országok is megmozdultak e kezdeményezést követően, és a fent említett alapba 12 milliárd USD befizetés történt. Ezzel az elkötelezettséggel már el lehet indulni a fentebb vázolt célok megvalósítása felé. Reményteljesnek tűnik az új, tbc-ellenes vakcinák fejlesztése is.

Az elmúlt 21 évben a tbc több millió életet követelt, árvává tette gyermekek millióit, sok-sok embertársunk életét romba döntötte, családok, közösségek zuhantak mélyszegénységbe. A TBC-Világnap mindenki számára alkalmas és jó fórum a véleménynyilvánításra: politikustól a betegig, gyógyszerkutatótól az egészségügyi dolgozóig. Nem mulaszthatjuk el ezt az alkalmat arra, hogy globális elkötelezettségünket ne deklaráljuk, erőinket ne egyesítsük e kérdésben.

Magyar adatok az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet jóvoltából

Az Intézet legfrissebb adatai szerint 2013-ban már csak 1045 új beteget fedeztek fel (10,6/ 100000 lakos), ami 10%-os csökkenést jelent a megelőző évi adattal összevetve. A gyógyszerrezisztens esetek száma 2,5%.

Látni kell azonban azt is, hogy az újonnan felfedezett betegeket illetően az ország két részre szakadt: míg Nyugat és Dél-Magyarországon ritkaságnak számít a betegség, addig az észak-keleti megyékben, főként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jóval gyakoribb a betegség előfordulása. Ennek hátterében a rosszabb szociális körülmények mellett a magas tbc megbetegedési mutatókkal rendelkező Ukrajna és Románia közelsége is áll. Továbbra is a legjelentősebb kockázati tényező a hajléktalanság, körükben a legnagyobb arányú a betegség előfordulása. Az összes beteghez viszonyítva tíz százalék volt a hajléktalanok aránya. 100 új hajléktalan betegből 64-en a fővárosban kerültek bejelentésre.

A folyamatosan javuló megbetegedési eredmények tették lehetővé azt, hogy 2014. január 1-től a kötelező tüdőszűrés átalakításra kerülhessen. Ezen túlmenően – a WHO és az ECDC ajánlásait figyelembe véve - számos más jelentős egészségpolitikai döntés született a tbc kontrolljának megerősítésére:

• idén megkezdte működését az a nemzeti szakpolitikai fórum, amely széles körben vonja be a tbc kontrolljába a kormányzati és civil szervezeteket;

• részletesen átdolgozott kezelési irányelv jelenik meg hamarosan;

• továbbá egy új, átfogó szakpolitikai program tervezete is elkészült, amely társadalmi vitára is került.

Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet

Dr. Kovács Gábor

Főigazgató Főorvos

http://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736%2814%2960422-0/fulltext?_eventId=login