A világ menekültügyi helyzete (munkalehetőségek, anyagi támogatás, egészségbiztosítás)

Az elmúlt években (2013-2014 összevetése) jól látható, hogy a fenyegetettség miatt otthonukat, illetve országukat elhagyni kényszerülő emberek száma csak e két évben a 2013-as 8,3 millióról a következő évben 59,5 (!) millióra emelkedett. Ez az abszolút száma a 2. világháború óta a legmagasabb értéket jelenti mindazoknak, akik nem saját jószántukból hagyták el otthonaikat, és országukat.

További adat még, hogy közöttük 19,5 millió országát is elhagyta, 38,2 az országon belüli kényszer-elvándorló, és 1,7 millió a menekülő. Az elsősorban érintett országok: Szíria, Irak, Ukrajna, Dél-Szudán, Közép-Afrikai Köztársaság, Nigéria és Pakisztán. Jelenleg a legtöbb menekült szíriai: 3,9 millió menekült és 7,6 millió országon belüli internált, valamint Afganisztán 2,6 millió menekült.

Abszolút számokat tekintve a Földön jelenleg minden 122. ember menekült státuszú személynek számít…

A menekültek számának gyors növekedése nagy kihívást jelent számos területen, megfelelő védelemre, hatékony válaszadásra és hathatós megoldásokra van szükség. A hosszú távú politikai konfliktusok nem a megoldás felé haladnak, így egyre kevesebb azok száma, akik visszatérnek hazájukba, az elmúlt évben elérte a 3 évtized óta tapasztalt minimumértéket.

2014 végén a világ 33 elhúzódó politikai konfliktushelyzete miatt már 25 évre tehető azok megoldásának lehetősége. Pl. 2,5 millió afgán állampolgár él már több mint 30 éve távol a hazájától.

A helyzet meglehetősen komplex, a menekültek egyre nagyobb számban tűnnek fel közepes jövedelmű országokban, városi környezetben, így egyre fontosabbá válik velük kapcsolatosan a nem fertőző betegségek menedzselése, az egészségügyi kiadások szervezése, a biztosítás, finanszírozás kérdése. 2014-ben a menekültek mintegy 60%-a városi régiókban élt, és a legtöbb menekült nem táborokban kíván élni, hanem „saját” lakásban.

A világ nemzetközi humanitárius segélyezése 2014-ben elérte a 24,5 milliárd dollár összértéket. Még ez is kevésnek bizonyult! A nemzetközi humanitárius támogatások mintegy 66%-a Szíriába, Szomáliába és Pakisztánba irányult.

A humanitárius működés célja elsősorban az életmentés, a morbiditás csökkentése, az emberi méltóság lehetséges megőrzése míg az ún. „fejlődéssel kapcsolatos támogatás” a sürgősségi beavatkozásokat igénylő szocio-ökonómiai helyzet megoldására irányul. Ez utóbbi összege mintegy 5-szöröse volt az alapvető humanitárius segélyezésnek…

Tekintetbe véve a források lehetőségeit, és a humán kapacitás határait, a jelenleg működő segélyezési rendszer hatékonyan nem fenntartható a továbbiakban. A példa kedvéért: a szíriai menekültáradat Libanonba irányulása már 23%-os szíriai populációs jelenlétet jelent, Libanon gazdasági tűrőképességének határához érkezett ezzel. Nyilvánvaló, hogy a világ humanitárius / és fejlődéssel kapcsolatos segélyezési, támogatási rendszere alapos átalakításra szorul.

Ezzel kapcsolatosan dolgozta ki 2014-ben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa a „Policy on Alternative to Camps” c. összeállítást, amely alternatívát kíván állítani a jelenleg működő tradicionális menekülttábori rendszerekhez képest. A tanulmány lényege, hogy a menekülteket be kell vonni a munkába, számukra megfelelő letelepedési lehetőséget biztosítani, tehát hogy ne segélyezésből éljenek, hanem aktívan vegyenek részt a befogadó ország jövedelemtermelésében is.

További részletek, a cikk folytatása:
http://jama.jamanetwork.com/article.aspx?articleid=2422553