Az allergia és a hirtelen szívhalál is célkeresztben a Debreceni Egyetem kutatócsoportjainál

A nyertes pályázatok csaknem ötöde a Debreceni Egyetemhez (DE) kötődik a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pályázatain: az allergia kialakulásának tényezőit és a hirtelen szívhalál megelőzését is kutatják az intézmény különböző karain.

    A DE szerdán arról tájékoztatta az MTI-t, hogy 17 egységük viselheti az MTA Kiváló Kutatóhely címet, illetve 20 kutatócsoportjuk nyert összesen több mint 650 millió forintot az ELKH pályázatain.
    Felidézték, hogy az MTA a Kiváló Kutatóhely minősítés elnyerésére 2021 márciusában írt ki pályázatot, amelyre 114 kutatócsoport jelentkezett; a döntéshozó testület 95 nyertest hirdetett, köztük a DE 17 pályázóját.
    Az ELKH tavaly nyáron hirdetett tendert a július 1-jével kezdődő új ötéves időszakra. Országosan a 95 nyertesből húsz kutatócsoport a Debreceni Egyetemen működik, nyolc a már korábban megkezdett munka folytatására, 12 pedig a most induló tevékenységre nyert el összességében évi 657,8 millió forint támogatást - fűzték hozzá.
    A legtöbb nyertes kutatócsoport így a Debreceni Egyetem égisze alatt működik - írták.

    A tájékoztatás szerint az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés öt évig érvényes, és az akadémia által kiírt további kutatástámogatási pályázatok elbírálása során előnyt jelent a cím birtoklása. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pedig - ugyancsak öt éven át - jelentős anyagi támogatással biztosítja a nyertes pályázók számára a sikeres kutatómunka feltételeit.
    Kiemelték, hogy az intézményben működnek olyan kutatócsoportok is, amelyek mindkét pályázaton eredményesen szerepeltek. Köztük az általános orvostudományi kar allergológiai kutatócsoportja, amely az allergia kialakulásának tényezőit és a lehetséges megelőzési módokat vizsgálja, elsősorban a bőr és a nyálkahártya immunológiai megközelítésében.
  
    A gyógyszerésztudományi karon a hirtelen szívhalál témakörében folytatnak kutatást: preklinikai tevékenységgel vizsgálják olyan molekulák előállítását, amelyek sikerrel alkalmazhatók a sejthalál megelőzésére.
    A természettudományi és technológiai kar stresszbiológiai kutatócsoportja a mikroszkopikus gombákat vizsgálja olyan új gyógyszeralapanyagok fejlesztése érdekében, amelyek akár élesztőalapú probiotikumok gyártására is alkalmasak lehetnek a jövőben - sorolták a közleményben.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Forrás:

MTI

Ajánlott cikkek