Antidepresszánsok – és a terhesség

Két újabb vizsgálat zajlott a közelmúltban a terhességi antidepresszáns alkalmazást illetően, ahol felmerült az újszlöttkori postnatalis adaptációs szindróma (PNAS), perzisztens pulmonaris hypertonia (PPHN), az első trimeszterben észlelt teratogenicitás, a koraszülés és a csecsemőhalálozás fokozottabb kockázata.

Egy közelmúltbeli interjúban, Dr. Nancy Byatt, a University of Massachusetts Medical School pszichiátria és szülészet-nőgyógyászat professzora említette, hogy a depresszió és szorongás terhesség alatt igen gyakori, és a postpartum időszakban is. Szülés előtt a nők kb. 18,4%-a szenved depresszióban, postpartum mintegy 19,2%. A harmadik trimeszterben minden 5. nő él át szorongásos epizódokat, a szülést követően pedig kb. 11,1%-nál fordul elő anxietás.

A fejlett országokban a terhességi depresszió prevalenciája 7-19% közötti, állítja Dr. Olof Stephansson, (Karolinska University Hospital Solna in Stockholm) nőgyógyász-epidemiológus, aki jelenleg is részt vesz egy vizsgálatban, a koraszülés és csecsemőkori halálozás terhességi SSRI-alkalmazását illetően.

Dr. Byatt szerint az egymásnak ellentmondó adatok bizonytalansághoz vezetnek a terhességi andtidepresszáns alkalmazást illetően. Igen extenzív kutatást végzett munkatársaival (1966-2012 időszakára terjedően) a terhességi antidepresszáns adás tekintetében, a klinikai alkalmazás támogatása céljából.

A tanulmány antidepresszánsként definiálja az SSRI-, SNRI- és NA-reuptake gátló szereket. A legfőbb ellentmondásos területek a congenitalis malformatio, a PNAS, és a PPHN (ld. fentebb).

Eredmények

“A malformatiókat illető evidenciánk kevés, mivel az eredmények nem konzisztensek, és a publikált tanulmányok metodológiái sem." Kevés vizsgálatban ellenőrizték az anyai betegséget, ezért nem lehetett figyelembe venni, hogy a szülést követően az újszülött állapotát az anyai betegség, vagy az antidepresszáns alkalmazása befolyásolta.

“Egyes vizsgálatok szerint a specifikus SSRI-alkalmazás és a szülési szövődmények között kapcsolat észlelhető, de az összesített evidencia szerint ezek is inkonzisztens eredmények. Byatt ezt említi:

“Nem találtunk egyetlen olyan malformatiót sem, amelyről az állíthatnánk, hogy konzisztens módon előfordult az antidepresszáns-vizsgálatokban". A klinikai vizsgálók szerint a PNAS-szindróma a késői terhességben antidepresszánssal kezelt anyák újszülöttjeinek kb. 30%-ában fordul elő. Átmeneti jelenség, néhány nap, esetleg néhány hét alatt rendeződik.

A perzisztens pulmonális hipertónia (PPHN) irodalma kisméretű és nem kontrollált vizsgálatokra szorítkozik. Fennállnak egyéb kockázatok is, mint pl. a rassz, a szülés módja, az egyidejű obesitas, asthma, diabetes – ezeket sok vizsgálat nem vett figyelembe. A PPHN kockázatok evidenciái az in utero antidepresszáns alkalmazás miatt nem konkluzív erejűek. Egyes vizsgálatok nem, mások csekély összefüggést vélnek felfedezni.

Az SSRI-alkalmazás és a PPHN-jelenséget illetően az évek során számos gyógyszerbiztonsági kérdés vetődött fel. 2006-ban az FDA által kibocsátott Public Health Advisory figyelmeztetett arra, hogy összefüggés állhat fenn a terhesség alatti antidepresszáns alkalmazás és a PPHN kialakulása között. 2011-ben az FDA egyik Drug Safety Communication riportja szerint azonban még mindig korai a kapcsolat feltételezése a terhességi SSRI-adás és a PPHN között.

"Mindent egybevetve nem javasolt a terhességi SSRI alkalmazás – éppen a PPHN várható kockázata miatt. A publikus irodalom és más szakértők is azt mondják, hogy a terhességi SSRI-alkalmazás relatíve biztonságos, a terhességben, és a postpartum időszakban is. Egyéb antidepresszáns csoportokat illetően kevés eredményünk van, a meglévő vizsgálatok biztatóak – de nem definitív erejűek" – említi Dr. Byatt.

http://www.psychiatrictimes.com/bipolar-disorder/content/article/10168/2137043