Antipszichotikumok fokozhatják a pneumonia kockázatát
A kelet-finnországi egyetem kutatásai szerint Alzheimer-kórban szenvedő betegek esetében magasabb a pneumonia kialakulásának kockázata antipszichotikumokkal való kezelés során. A pneumonia veszélye a kezelés elején volt a legmagasabb, és hosszú távú kezelés során végig emelkedett volt.
A széles körben alkalmazott antipszichotikumok között nem figyeltek meg jelentős eltérést.
Az FDA 2005-ben a demencia pszichológiai tüneteinek antipszichotikumokkal való kezelésével kapcsolatban kiadott figyelmeztetésében a pneumonia az egyik vezető halálozási ok. Azóta az antipszichotikumok és a pneumonia közötti összefüggést számos vizsgálat igazolta, de ezek között kevés vizsgálatban vettek részt demenciában szenvedő betegek. Ugyanakkor az Alzheimer-kórban szenvedő finn betegek közel harmada szed antipszichotikumokat.
Az antipszichotikus gyógyszerek és a pneumonia miatti hospitalizáció és halálozás közötti kapcsolatot egy 2005 és 2012 közötti, országos, regiszter alapú kutatás során értékelték a kelet-finnországi egyetem munkatársai. Az elemzésben 60 854 személy vett részt, akiknél Alzheimer-kórt diagnosztizáltak. Nem vehetett részt a vizsgálatban az a beteg, aki az utánkövetés kezdete előtti egy éven belül antipszichotikumot szedett vagy pneumoniája volt, illetve skizofréniában vagy bipoláris zavarban szenvedett.
A pneumonia incidenciája hasonló volt az alzheimeres és a nem Alzheimeres kohorszban (9,5/100 betegév, illetve 10,2/100 betegév), míg magasabb volt az Alzheimeres betegeknél abban az időszakban, amikor nem szedték a gyógyszert (4,8/100 betegév, illetve 2,4/100 betegév). Az antipszichotikumok alkalmazása ezek alapján kétszeresére növelte a pneumonia kockázatát az Alzheimeres betegeknél, és még nagyobb mértékben (3,43-szorosára) emelte a relatív kockázatot a nem Alzheimeres személyek esetén.
Az eredmények az jelzik, hogy az antipszichotikumok alkalmazása kortól, vizsgálati elrendezéstől, kezelési időtartamtól és társbetegségektől függetlenül összefügg a pneumonia magasabb kockázatával. Továbbá a kutatásban csak olyan pneumoniás esetek vettek részt, amelyek hospitalizációval vagy halálesettel jártak, ami azt jelenti, hogy a tényleges kockázat ennél magasabb is lehet. Ennek következtében az antipszichotikumok felírásánál fokozott figyelmet kell fordítani az előny-kockázat arány felmérésére, és a kezelés időtartamának a lehető legrövidebbnek kell lennie.
Eurekalert
Szponzorált tartalom