Átláthatóbban, biztonságosabban, hatékonyabban

A betegbiztonságot szolgáló egységes rendszer kiépítésének pilotprogramjában 10 intézmény vesz részt: a Bethesda Gyermekkórház, a Heim Pál Kórház, a Jahn Ferenc Kórház, a Szent János Kórház, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, a SE Egyetem Kútvölgyi Klinikai Tömb, a törökbálinti Tüdőgyógyintézet, a II., VII., és XVI., kerületi járóbeteg-szakrendelők.

A TÁMOP – 6.2.5./A/12/1 uniós projekt célja a járó- és fekvőbeteg szakellátás, valamint közvetlen a lakossági gyógyszerellátási tevékenység felülvizsgálati rendszerének új alapokra helyezése. A projektgazda Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség-és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) a programot konzorciumi együttműködésben valósítja meg a Semmelweis Egyetemmel, a Debreceni Egyetemmel és a ’Gyógyszerészi Gondozásért’ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal, amely a tagokat nyílt pályázat keretében választotta ki.

Nem lesz kötelező, de hasznos a kórházak számára a nemzetközi gyakorlatban már alkalmazott intézményi akkreditáció megszerzése, amelynek kidolgozása hamarosan lezárul. Az akkreditáció az intézmények működését szabályozza, de nem azonos a nemzetközi minőségügyi szabványokkal és az egy-egy ellátásra vonatkozó szakmai irányelvekkel, protokollokkal. A rendszer a betegellátási tevékenység olyan alapvető folyamatait hivatott szabályozni, mint a betegek felvétele, átadása, a nemvárt eseményekkel kapcsolatos teendők, a gyógyszerelés rendje, a betegjogok érvényesülése kidolgozott standardok segítségével.

Ezek a standardok tehát az ellátás színvonalának, biztonságának, eredményességének, átláthatóságának, költséghatékonyságának javítását segítik elő a rendszerben, amelynek fókuszában a betegbiztonság áll. Fontos, hogy az akkreditációs rendszer nem az orvosok, ápolók, intézmények ellenében, hanem éppen értük született meg. Azok a kórházak, amelyek megszerzik a minősítést, a rendszer védelmét élvezhetik, hiszen ezzel bizonyítják, hogy a működésük megfelel a standardoknak. A rendszer nem jelent újabb adminisztrációs terhet, a korszerű szoftverekkel, felhasználóbarát informatikai megoldásokkal minimálisra kívánják redukálni az akkreditációval járó papírmunkát. Az intézmények kollegiális elbírálásra számíthatnak, a rendszert meghatározó úgynevezett felügyelők ugyanis kifejezetten gyakorlati szakemberek lesznek.

A program másik, speciális eleme a gyógyszerészi gondozás, amely a közvetlen lakossági gyógyszerellátás rendszerén keresztül segíti a beteg- és gyógyszerbiztonságot. Az egészségügyi ellátórendszer egyik jelentős hatékonysági problémája, hogy a gyógyszeres terápiák eredményessége nem éri el a kívánatos szintet. Ennek két fő oka a gyógyszerek nem megfelelő alkalmazására valamint a beteg-együttműködés hiányára vezethető vissza. Magyarországon évente 60 millió gyógyszerész-beteg találkozás történik. Ennek jelentőségét felismerve, a Semmelweis Terv célként fogalmazza meg a gyógyszeres terápia eredményességének, biztonságosságának, időbeliségének javítását, a gyógyszerészi gondozási szolgáltatások fejlesztését. A pályázat keretében arra is lehetőség nyílik, hogy a gyógyszerészi gondozáshoz kapcsolódó standardok, illetve gyógyszerészi gondozási szakmai irányelvek fejlesztése megtörténjen, mind a vény nélküli-vényköteles gyógyszerkiváltásokhoz, mind pedig nagy, népegészségügyi jelentőségű betegségekhez kapcsolódva. Az új akkreditációs rendszer gyógyszertárakra vonatkozó része ahhoz segíti hozzá a betegeket, hogy gyógyszeres terápiájuk biztonsága és eredményessége javuljon.

A projekt szakmai konferenciáján dr. Török Krisztina a GYEMSZI főigazgatója kiemelte, hogy a kórházak és a betegek szempontjából igen fontos előrelépés a program, illetve annak jövőbeni folytatása, amikor újabb 40-50 intézmény csatlakozhat a rendszerhez. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a gyógyszerészeti gondozás fontosságára is.