Az Európai Antibiotikum Nap margójára

Az idei Európai Antibiotikum Nap vezérgondolata az antibiotikum-rezisztencia kérdésköre. A WHO azt ajánlja a nagyközönség számára, hogy csak orvosi rendelvény alapján szedjen bárki antibiotikumot.

"Több mint 70 éve az antibiotikumok első alkalmazása szinte forradalmi felismerés volt, hiszen egyébként fatális következményekkel járó fertőzésektől tudtak bennünket megóvni, meggyógyítani. Az antibiotikumok és vakcinák alkalmazása mintegy 20 évvel meghosszabbíthatja élettartamunkat" – említi Dr. Jakab Zsuzsanna, a WHO európai regionális igazgatója. "Ha szeretnénk megőrizni az antibiotikumok hatékonyságát, pontosan kell tudni, mikor hatásosak, mikor hatástalanok, és ennek megfelelően cselekedni. Ez az általánosságnak tűnő megállapítás igaz lehet a döntéshozókra, politikusokra, kutatókra, klinikusokra, gyógyszergyártókra és –forgalmazókra, valamint minden betegre, aki antibiotikumot kap/szed/fogyaszt."

Az antibiotikum-politika, a túlhasználat, a felesleges alkalmazás globális probléma, de főleg azokat az országokat érinti, ahol kevésbé szabályozott az antibiotikum-alkalmazás, esetleg OTC szerekként is alkalmazzák azokat (ez. Pl. Kelet-Európában több országra is igaz.)

A globális WHO kutatás szerint világszerte a teljes gyógyszerkincs mintegy felét (!) helytelenül alkalmazzák, beleértve a receptírást, a forgalmazást és értékesítést, és kb. hasonló arányú a betegek együttműködési hiányosságaiból adódó probléma. Ebben természetesen az antibiotikumok is szerepelnek. Ha szűkítjük megint a fókuszt e csoportra, látható, hogy emelkedik az antibiotikum-rezisztencia, és csökken a még hatékonynak tekinthető antibiotikumok száma. Figyelmeztető jel, hogy az utóbbi 25 évben (!) kémiailag új antibiotikum-csoport nem került felismerésre.

Ennek a gondnak nemcsak egészségügyi konzekvenciái vannak, hanem népgazdasági szinten is jelentkeznek, hiszen a rezisztens fertőzések hatékony kezelése mintegy 100x költségigényesebb. Gyógyíthatatlan, ill. nehezen kezelhető infekciók Európában is felbukkantak, pl. évente kb. 80 000 az újonnan felismert tbc-s beteg, aki antibiotikum-rezisztens. Más példa a cefalosporin-rezisztens gonorrhoea, amelynek kezelése szintén igen nehézkes.

Régiónkban a legnagyobb veszélyt pillanatnyilag a carbapenem-csoportra rezisztens baktériumok jelentik. Ennek jellemző példája az E. coli, mely multidrug-rezisztenciát mutat. A virulens törzsek okozhatnak gastroenteritist, húgyúti infekciót, súlyos esetben pedig meningitist, HUS-szindrómát, sepsist, pneumoniát. Ez a jelenség néhány éve észlelhető az Európai Régióban fenyegető veszélyként, oka nem csekély mértékben a migráció is.

Igen fontos az antibiotikum alkalmazás/és rezisztencia mapping-je, ez kulcskérdés, amelyet szélesebb körben tavaly tárgyaltak először az Únió szakmai fórumain. Ez év októberében a WHO Regional Office for Europe megállapodást kötött a holland National Institute for Public Health and Environment (RIVM) intézettel és a European Society of Clinical Microbiology and Infectious Diseases (ESCMID) társasággal, melynek lényege az antibitotikum-rezisztencia megállítása, megelőzése, terjedésének meggátlása, főként az európai régió EU-n kívüli országaiban.

További információ:

• European Antibiotic Awareness Day and its work on antimicrobial resistance;

• the European strategic action plan on antibiotic resistance

http://ecdc.europa.eu/en/EAAD/Pages/Home.aspx/