A stroke és a vérzéses szövődmények kockázata új típusú, orális véralvadásgátló terápiában részesülő pitvarfibrilláló betegekben 2013 és 2016 között Angliában

A CCG-k földrajzi területei együttesen egész Angliát lefedik. Minden egyes CCG-hez kb. 100 000–900 000 lakos tartozik. A 2013-tól 2016-ig terjedő időszakban a DOAC-ok felírása és a stroke, illetve a vérzéses események előfordulása közötti összefüggést vizsgálták 208 különböző CCG-ben.

A vizsgált időpontban a DOAC felírások száma évente átlagosan 22%-kal emelkedett. A DOAC felírása mind az iszkémiás stroke (relatív kockázat [RR]=0,48, 95% konfidenciaintervallum [CI]=0,39–0,57), mind a vérzéses stroke (RR=0,50, 95% CI=0,26–0,77) gyakoriságának kb. 50%-os csökkenését eredményezte. A gasztrointesztinális vérzések gyakoriságát szintén szignifikáns mértékben csökkentette (RR=0,86, 95% CI=0,73–0,98), a klinikailag jelentős vérzések tekintetében azonban szignifikáns hatása nem volt (RR=0,95, 95% CI=0,85–1,05). A beteg nemének függvényében történő adatelemzés a DOAC felírása és a vérzéses stroke (RR=0,40, 95% CI=0,28–0,52), illetve gasztrointesztinális vérzés (RR=0,76, 95% CI=0,63–0,93) kockázata között csak a férfiak esetében mutatott szignifikáns összefüggést. A beteg életkorának függvényében végzett elemzés az iszkémiás és a vérzéses stroke kockázatát tekintve csak a 70 évnél idősebb betegcsoportban, a klinikailag jelentős vérzés és a gasztrointesztinális vérzés kockázatát tekintve pedig csak a 70–79 éves korcsoportban utalt statisztikailag szignifikáns összefüggésre.

A warfarinnal összehasonlítva a DOAC felírása és a vérzéses stroke gyakorisága közötti fordított arányú összefüggés az irodalomban közölt eredményekkel egybevág. A DOAC felírása és az iszkémiás stroke gyakorisága közötti fordított arányú összefüggés viszont ellentmond az irodalmi adatoknak, bár ez az ellentmondás fenntartásokkal kezelendő: pitvarfibrilláció esetében a 2013 és 2016 között – a vizsgálat időtartama alatt – érvényes terápiás irányelvek (NICE CG108) a stroke megelőzésének céljából a vérlemezkegátló-kezelések megszüntetését javasolták. Ez – 2011 és 2016 között – a vérlemezkegátló készítmények pitvarfibrillációban történő használatának 21,6%-os csökkenéséhez, illetve – ezzel egyidejűen – a DOAC típusú szerek használatának elterjedése az összes orális véralvadásgátló felírására vonatkoztatott 0,1%-ról 32,5%-ra történő emelkedéséhez vezetett. Elképzelhető tehát, hogy a NICE CG108 irányelvek bevezetése a 80 év feletti, magasabb CHADS₂ értékű, magasabb stroke-kockázattal jellemezhető betegek csoportját a vérlemezkegátló kezelésekről a véralvadásgátló – a legvalószínűbben DOAC – kezelésre módosította. Ez a váltás az iszkémiás stroke kockázatát valószínűleg lecsökkentette.

Az eredményeket összefoglalva megállapítható, hogy Angliában a 2013–2016 időszakban a DOAC típusú szerek felírásának emelkedő gyakoriságával az iszkémiás és a vérzéses stroke kockázata szignifikáns mértékben csökkent. Ezzel párhuzamosan egy enyhe, statisztikailag nem szignifikáns csökkenés a gasztrointesztinális vérzések gyakoriságában is észlelhető volt, noha csak a 70–79 éves férfibetegek körében.

Forrás:

Sheth H, McNally D, Santibanez-Koref M, Burn J. Association of stroke and bleed events in non-valvular atrial fibrillation patients with direct oral anticoagulant prescriptions in NHS England between 2013 and 2016. PLoS One. 2019 Jun 24;14(6):e0218878. doi: 10.1371/journal.pone.0218878.