Néhány funkció mobilon nem elérhető!

Töltse le a teljes funkcionalitású PHARMINDEX Mobil alkalmazást Andoridra és iOS-re.

Előfizetek!
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Az őssejt-terápiákkal kapcsolatos legújabb eredmények

Az őssejtekkel történő kezelés egyre nagyobb teret hódít az orvostudományban és a klinikai gyakorlatban: őssejtek segítségével már sikeresen gyógyítottak HIV-fertőzést, lelassították a szklerózis multiplex progresszióját, de kedvező eredményt értek el epilepsziás betegek és Crohn-betegségben szenvedők állapotának javításában is.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Őssejt beültetésével kezeltek sikeresen egy HIV-fertőzöttet

Őssejt beültetésével kezeltek egy londoni HIV-fertőzöttet, ő a második beteg, akinél a módszer tartósan kimutathatatlanná tette a vírust.

A meg nem nevezett férfi betegnél 2003-ban állapították meg a HIV-fertőzést, 2012-ben pedig az előrehaladott Hodgkin-kórt, a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedését.
A tumor kezelésére kemoterápiát kapott, emellett egy HIV-rezisztens donor őssejtjeit ültették a páciensbe, 18 hónap elteltével sem a rák, sem a HIV nem volt kimutatható nála, pedig már HIV-gyógyszereket sem szed.
A kutatók szerint azonban még túl korai lenne azt mondani, hogy a beteg meggyógyult.
A gyógyításban a University College London (UCL), az Imperial College London, a Cambridge-i és az Oxfordi Egyetem kutatói vettek részt - ismertette keddi számában a Nature tudományos lap.
Tizenkét évvel ezelőtt egy beteg Berlinben kapott olyan donortól csontvelőt, aki természetes módon, egy génje - a CCR5 nevű receptort kódoló gén - miatt volt védett a HIV ellen. Az amerikai Timothy Brownnál két transzplantációt végeztek, valamint a leukémia ellen sugárterápiát is kapott. Úgy tudni, ő volt az első, akinél sikerült legyőzni az HIV-et.

"Most, hogy a második páciensnél is sikert értünk el ugyanazzal az eljárással, elmondhatjuk, hogy a berlini páciens esete nem anomália volt, hanem valóban a kezelés pusztította el a vírust mindkét beteg szervezetében" - mondta Ravindra Gupta, a kutatás vezetője.
A vírus világszerte legelterjedtebb törzse, a HIV-1 leggyakoribb receptora a CCR5, melynek segítségével a sejtekbe jut.
Az emberek egy nagyon kis csoportja ellenáll a HIV-nek, mert a CCR5 receptort kódoló génből két mutáns kópiát hordoznak, tehát az őssejtjeikbe nem jut be a vírus.
A londoni beteg olyan donor őssejtjeit kapta, aki a speciális génvariáns hordozója.
Andrew Freedman, a Cardiffi Egyetem tanára nem vett részt a kutatásban. Szerinte érdekes és jelentős az eset, de sokkal hosszabb ideig kellene vizsgálni, valóban nem tért-e vissza a vírus.
"Ugyan ezzel a kezeléssel nyilvánvalóan nem lehet a világ több millió HIV-fertőzöttjét kezelni, de az ilyen esettanulmányok segítenek a végleges gyógymód kifejlesztésében" - mutatott rá.

Őssejt-transzplantációval lelassították a szklerózis multiplex progresszióját

Őssejt-transzplantációval amerikai kutatóknak sikerült lelassítani a szklerózis multiplex betegség súlyosbodását a kór relapszáló-remittáló típusa esetében - adta hírül az Amerikai Orvostársaság folyóirata, a JAMA.

A chicagói székhelyű Northwestern Egyetem Feinberg Orvostudományi Iskolájának kutatói Richard K. Burt vezetésével 110 olyan relapszáló-remittáló SM-beteget vontak be tanulmányukba, akiknél az előző évben kétszer fordult elő, hogy az idegrendszeri tünetekkel járó fellángolásokat (relapszusokat) tünetmentes időszakokok (remissziók) váltották fel, miközben betegségmódosító terápiákkal (DMT) kezelték őket.
Ez a típus a jelenleg gyógyíthatatlan betegség leggyakoribb formája. A betegségmódosító terápiákkal gyógyszerekkel mérsékelhető a betegség e típusának lefolyása, de nem gyógyítják ki a pácienseket az SM-ből. E terápiák csökkentik a fellángolások gyakoriságát és súlyosságát, valamint az általa okozott idegi károkat.

A tanulmányba bevont betegeket két csoportba osztották, az egyik csoportot (55 fő) nem mieloablatív hematopoetikus őssejt transzplantációval (HSCT) kezelték ciklofoszfamidot és antitimocita globulint (T-sejt ellenes antitestek) alkalmazva. A másik 55 fős csoportot nagyobb hatékonyságú betegségmódosító terápiával kezelték, mással, mint az előző évben kapott DMT-kezelés során. 98 beteg állapotát egy év után mérték fel, 23-ét évente követték öt éven át.

A kutatók azt találták, hogy a HSCT-csoportban három beteg, a másiknál 34 beteg esetében súlyosbodott a betegség. "Ilyen mértékű javulást a korábbi gyógyszerkísérletekben nem tudták kimutatni még akkor sem, ha intenzívebb DMT-terápiában részesültek a betegek alemtuzumab (egy monoklonális antitest)-kezeléssel", amellyel hosszú távon megállítható a szklerózis multiplexben szenvedők állapotromlása" - írták tanulmányukban a kutatók.

Klinikai vizsgálat igazolta az őssejt-terápia hatásosságát artritisz kezelésében

Egy új kutatás eredményei szerint rendkívül ígéretes a beteg saját csontvelőjéből nyert őssejtek alkalmazása a térdízület oszteoarthritiszének potenciális kezelésében. A kutatás összefoglalója a STEM CELLS Translational Medicine (SCTM) folyóiratban jelent meg.

A térdízület oszteoartritisze az idős populációra jellemző gyakori megbetegedés, amelynek előrehaladott szakaszában ízületi protézis beültetése a javasolt terápiás beavatkozás. Kanadai kutatók egy klinikai vizsgálatban viszont egy új kezelési lehetőséget értékeltek: mesenchymalis stroma sejteket vettek a betegek saját csontvelőjéből, és ezekkel kezelték az oszteoartritiszt.

A kutatás célja a biztonságosság értékelése mellett az őssejtek adagolásának, a hatásmechanizmusnak és a donorszelekciónak a jobb megértése és feltárása volt. A vizsgálatban 12 beteg vett részt, akik 45 és 65 év közöttiek voltak és mérsékelt-súlyos térdízületi oszteoartritiszben szenvedtek. A vizsgálati alanyokat három csoportba osztották, amelyek különböző adagot kaptak a vizsgálati készítményből. A kutatók ezt követően 12 hónapon keresztül monitorozták a résztvevőket, képalkotó vizsgálatokat végeztek, biomarkerek szintjét határozták meg és rögzítették a betegek saját értékelését az állapotukra vonatkozóan.

A megfigyelési szakasz végén a kutatócsoport jelentős javulást észlelt a betegek fájdalomérzetében és életminőségében. A kutatás azt is alátámasztotta, hogy az őssejtek alkalmazása az összes vizsgált adagban biztonságos volt, és a betegek állapotának javulása a dózis nagyságával arányos volt.

A kutatók mélyebb betekintést nyertek az őssejtek potenciális gyulladásgátló hatásmechanizmusába is, amit a közeljövőben egy nagyobb klinikai vizsgálat keretében is tanulmányozni szeretnének.

Őssejtekből előállított neuronokkal javítható lehet az epilepsziás betegek állapota

Az Egyesült Államokban a népesség 1,2%-a, azaz 3,4 millió ember szenved aktív epilepsziában. Bár a betegek többsége reagál a gyógyszeres kezelésre, de az epilepsziás betegek 20-40 százalékánál több antiepileptikum kipróbálása után is jelentkeznek görcsrohamok. Ha a gyógyszerek hatásosak, akkor is fennáll a veszélye, hogy a betegnél kognitív zavarok vagy memóriaromlás alakul ki, ami valószínűleg a görcsrohamok és az azok kezelésére szolgáló gyógyszerek együttes hatásának eredménye.

A texasi orvostudományi egyetem kutatócsoportja az epilepszia jobb kezelési lehetőségeinek kifejlesztésén dolgozik, és legújabb eredményeiket a napokban tették közzé a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban.

Az elmúlt évtizedben a kutatók feltárták, hogyan lehet indukált pluripotens őssejteket előállítani egyszerű sejtekből, mint például bőrsejtekből. Ezekből az őssejtekből ez után gyakorlatilag bármilyen sejttípus előállítható, beleértve a GABAerg neuronokat.

„A kísérlet során indukált humán pluripotens őssejtekből származó GABAerg progenitor sejteket ültettünk be a hippocampusba korai temporalis lebeny epilepszia állatmodelljében. A hippocampus az agynak az a része, amely az epilepsziás görcsrohamok kiindulási pontja, de fontos szerepe van a tanulásban, a memória működésében és a hangulat szabályozásában. A kísérlet rendkívül hatékonyan gátolta a görcsrohamok kialakulását, és az epilepszia krónikus fázisában javította a kognitív működést is” – mondta el a kutatás vezetője.

A további kísérletek igazolták, hogy a beültetett humán neuronok és a gazdaszervezet idegsejtjei között szinapszisok alakultak ki. „Ezek a neuronok pozitív eredményt adtak GABA és más markerek jelenlétére is, amelyek a gátló interneuronok speciális alosztályaira jellemzőek, és pontosan ez volt a kutatásunk célja. Egy másik fontos eredménye az, hogy a transzplantált GABAerg neuronok közvetlenül részt vettek a görcsrohamok kontrollálásában, mivel a beültetett idegsejtek elnémítása a rohamok gyakoriságának növekedését eredményezte.”

A texasi Regeneratív Medicina Intézet igazgatója szerint ezek az új eredmények rendkívüli előrelépést jelentenek az egyébként gyógyíthatatlan agyi rendellenességek kezelésében, és különösen lényeges, hogy a transzplantált sejtek származhatnak a betegtől. „Ez a beavatkozás, az autológ transzplantáció betegspecifikus, vagyis nem áll fenn a kilökődés veszélye, és a betegnek nem kell kilökődést gátló gyógyszereket szednie.”

„Még nagyon sok további kísérletre van szükség ahhoz, hogy a betegeknél biztonságosan alkalmazható legyen ez az új terápia, de az új eredmények világosan mutatják az utat, amelyen haladva megvalósulhat az epilepszia gyógymódjának kifejlesztése, sőt más neurológiai betegségek, a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór gyógyítása is elérhető közelségbe kerülhet.”

A kutatás vezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezeket a vizsgálatokat status epilepticust kiváltó elsődleges agysérülést követően végezték, ezért további kísérletekre van szükség krónikus epilepsziában, különös tekintettel a gyógyszerrezisztens formára. „Jelenleg a gyógyszerrezisztens epilepszia kezelésére nincsen hatékony terápia, pedig ez egy súlyos betegség, ami gyakran depresszióval és memóriazavarokkal jár együtt, illetve a halálozási aránya 5-10-szerese az átlagnak. Az eredményeink ugyanakkor biztatóak azzal kapcsolatban, hogy az indukált pluripotens őssejtekből generált GABAerg sejtterápiával tartós rohamkontroll érhető el, és az epilepsziát kísérő társbetegségek gyakorisága is csökkenthető lehet.

Őssejtekből növesztett új immunrendszer lehet a Crohn-betegség új gyógymódja

Elindult egy új klinikai vizsgálat, amelyben őssejt-transzplantátumok segítségével gyógyítanák a Crohn-betegséget, az által, hogy a betegekben teljesen új immunrendszert építenek fel.

Az ASTIClite elnevezésű klinikai vizsgálat Angliában zajlik, a koordinációt pedig a Sheffieldi Egyetem végzi.

A Crohn-betegség csak az Egyesült Királyságban 115 ezer beteget érint. A bélrendszeri betegség a bélnyálkahártya gyulladásával jár, ami hasmenést, nagyfokú fáradékonyságot, hasi fájdalmat és az életminőséget jelentősen rontó panaszokat okoz. A jelenlegi terápiás lehetőségek a gyulladás gátlásán keresztül hatnak, de sok betegnél szükség van sebészeti beavatkozásra is, extrém esetekben pedig sztóma alkalmazása is szükséges lehet.

Nemrég sclerosis multiplexben őssejtek alkalmazásával sikerült a betegek immunrendszerét teljesen kicserélni, ez az új klinikai vizsgálat pedig azt értékeli, hogy Crohn-betegségben egy hasonló terápia csökkenti-e a bélrendszer gyulladását, ami sikeres kimenetel esetén új gyógymódot jelenthet a Crohn-betegek számára.

James Lindsay professzor vizsgálatvezető szerint „az új készítmények bevezetése ellenére még mindig sok olyan beteg van, akik nem reagálnak a kezelésre vagy rezisztenssé válnak az összes rendelkezésre álló terápiára. Bár a műtét vagy a sztóma beültetése egy opció arra, hogy a betegek vissza tudjanak térni a normális napi tevékenységeikhez, ezek sem minden esetben jelentenek megoldást, és vannak betegek, akik nem vetik alá magukat a sebészeti beavatkozásnak”.

„Várakozásaink szerint az őssejt-trarnszplantációval gyakorlatilag teljesen újra tudjuk indítani a betegek immunrendszerét, és ez által radikálisan be tudunk avatkozni a betegség lefolyásába. Talán nem minden beteg számára lesz megfelelő ez a gyógymód, de sok esetben a betegek szervezete végre reagálhat a gyógyszeres kezelésre, ami korábban hatástalan volt.”

A kutatás során a betegeknél hormonterápiát és kemoterápiát végeznek az őssejtek mobilizálása céljából, majd a sejteket a vérből kigyűjtik, és újabb kemoterápiás kezeléssel „kitörlik” az immunrendszerüket. Az őssejteket ezután visszajuttatják a betegek szervezetébe azzal a céllal, hogy új immunsejteket és működő immunrendszert hozzanak létre. Elméletileg az új immunrendszer már nem fogja megtámadni a betegek saját bélsejtjeit, így a gyulladás megszűnik, és az alkalmazott gyógyszerek is ki tudják fejteni a hatásukat.

Tom Walley professzor szerint „az őssejt-terápiák rendkívül fontosak, az orvostudomány egy intenzíven fejlődő területének számítanak. Vannak előzetes eredmények azzal kapcsolatban, hogy őssejtek segítségével gyógyíthatóak lehetnek különböző szövetkárosodások, és Crohn-betegségben ez a megközelítés valós előnyt jelenthet a klinikai ellátásban és a betegek hosszú távú egészségi állapotában”.

 

Ajánlott cikkek

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés