Címke: antikoaguláció

A nemzetközi ajánlások egyre inkább hangsúlyozzák a korai rizikófelmérést és antikoaguláció fontosságát az akut tüdőembólia kezelésében.

Az AHA és az ACC új, multidiszciplináris irányelve korszerű iránymutatást nyújt az akut tüdőembólia felnőttkori ellátásának minden fő aspektusában.

Kutatási eredmények számos mechanizmust feltártak, amelyek révén a rivaroxaban az antitrombotikus aktivitáson túl előnyös érrendszeri hatásokat fejthet ki.

A pitvarfibrilláló és szívelégtelen betegcsoportban a nem K-vitamin-antagonista típusú orális antikoagulánsok (NOAC) warfarinnal szembeni hatásosságát és biztonságosságát számtalan tanulmány vizsgálta. Jelen metaanalízis célja a NOAC-ok warfarinhoz viszonyított hatékonyságának vizsgálata volt, amelyhez a PubMed-en fellelhető  9  tanulmány adatait dolgozták fel, 2019. decemberével bezárólag. A NOAC-ok mellett szignifikánsan alacsonyabb volt a stroke vagy szisztémás embolizáció (RR=0,82 (95% CI, 0,73–0,92)), az összhalálozás (RR=0,87 (95% CI, 0,80–0,94)), a major vérzés (RR=0,84; (95% CI, 0,74–0,97)), az intracranialis vérzés (RR=0,50; (95% CI, 0,43–0,59)), illetve a  vérzéses stroke (RR=0,49; (95% CI, 0,38–0,63)) kockázata a warfarinnal szemben. Nem volt különbség az ischaemiás stroke (RR=0,89 (95% CI, 0,75–1,04)) és a gasztrointesztinális vérzés (RR=1,11 (95% CI, 0,79–1,55)) tekintetében. A NOAC-ok alkalmazása mellett hasonló vagy alacsonyabb volt a thromboemboliás és vérzéses szövődmények kockázata a pitvarfibrilláló és szívelégtelen betegcsoportban  a warfarinnal szemben.

A stroke és a vénás trombembóliák (VTE) továbbra is a mortalitás és morbiditás vezető okai világszerte. Az antikoaguláció sikeresen csökkentetti a stroke és VTE kialakulásának gyakoriságát, azonban vérzést okozhat. A több évtizedes warfarin alkalmazás után a direkt antikoagulánsok (DOAC) kifejlesztése a DOAC terápia irányába vitte el a VTE kezelését. Ez utóbbiak alacsonyabb vérzési rizikóval járnak. Ebben a cikkben a DOAC használat során észlelhető gyógyszerelési hibákat írják le a szerzők és segítséget nyújtanak a DOAC-ok felhasználásához. A jelenlegi irodalom kevés ezirányú cikket tartalmaz, emiatt a későbbiekben klinikai vizsgálatok végzését is javasolják, amelyek gyógyszerelési hibák kivédését célozzák meg.

A XALIA alvizsgálatában a napi klinikai gyakorlat során alkalmazott rivaroxaban kezelés hatékonyságát tanulmányozták az egészségügyi források felhasználására, a kórházi bennfekvés hosszára, és a hospitalizációk gyakoriságára a standard antikoaguláns kezeléshez képest, vénás trombemboliás betegségek (TE) esetén.

A sürgősségi ellátás világszerte jelentős terhet jelent mind a betegek, mind az egészségügyi ellátórendszerek számára. A sürgősségi esetek számának jelentős emelkedése késleltetheti vagy meghiúsíthatja az elektív beavatkozásokat, meghosszabbítja a várakozási időket és fokozza a noszokomiális infekciók kockázatát.