Néhány funkció mobilon nem elérhető!

Töltse le a teljes funkcionalitású PHARMINDEX Mobil alkalmazást Andoridra és iOS-re.

Előfizetek!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Címke: pitvarfibrilláció

Nem K-vitamin antagonista típusú orális antikoagulánsok helytelen felírása: legyünk óvatosak a dóziscsökkentéssel

Jelenleg számos nem K-vitamin antagonista (NOAK) orális antikoaguláns készítményt használhatunk non-valvularis pitvarfibrillációban (PF) stroke prevenciójára. Természetesen minden készítmény rendelkezik az Európai Gyógyszerhatóság (EMA) által jóváhagyott alkalmazási előirattal, amely szerint PF-ban a kísérő betegségek és más körülmények (pl. életkor, testtömeg, vesefunkció, kísérő gyógyszerelés) figyelembe vételével kell megválasztani a szükséges dózist. Az egyértelműen megfogalmazott adagolási útmutatók ellenére több tanulmányban is leírták, hogy a NOAK dózis megválasztása nem minden esetben felelt meg az alkalmazási előiratban foglaltaknak. A nem megfelelő dózis alkalmazása részben a hatásosság, részben a mellékhatások szempontjából lehet releváns kérdés.

Megjelenés: 2019.07.31

A nem K vitamin antagonista orális antikoagulánsok alkalmazásának tényleges klinikai előnye a K-vitamin antagonistákkal szemben pitvarfibrillációban szenvedő idős betegek körében

A pitvarfibrillációban (PF) szenvedő betegeknél a tromboembóliás és vérzéses szövődmények előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik, ezért az idős betegek körében végzett antikoaguláns kezelések tényleges klinikai előnyének vizsgálata rendkívül fontos. Jelen tanulmányban az új típusú, nem K vitamin antagonista (non vitamin K antagonist oral anticoagulants, NOAC) és a hagyományos, K vitamin antagonista (vitamin K antagonist, VKA) orális antikoagulánssal kezelt pitvarfibrilláló idős (≥75 év) betegek klinikai eredményeit hasonlították össze.

Megjelenés: 2019.06.26

Esetismertetés

K. J. 78 éves nőbeteg 2018. októberében jelentkezett először szakrendelésünkön jelentős nyugalmi nehézlégzés és lábdagadás, csökkent terhelhetőség miatt, kardiális dekompenzáció miatti hospitalizáció után 1-2 héttel. 1 hetes otthoni vérnyomásprofiljában magas, 150 és 210 Hgmm közötti vérnyomásokat, magas (80-110/perc) pulzusszámokat, laborjaiban enyhe veseelégtelenséget, magas lipideket, vércukorértéket, vashiányos anaemiát és szubterápiás INR-t találtunk, EKG-ján magas kamrafrekvenciájú permanens pitvarfibrilláció volt látható.

Megjelenés: 2019.06.12

Pitvarfibrillációban szenvedő akut ischaemiás stroke betegek stroke prevenciója Németországban egy keresztmetszeti felmérés alapján

Az akut ischaemiás stroke betegek 15-20%-a pitvarfibrillációban szenved. Az orális antikoaguláns (OAC) kezelés csökkenti a pitvarfibrillációhoz köthető stroke kockázatát, azonban a stroke akut szakára vonatkozó kezelési javaslatok nem egyértelműek. A tanulmány egy standardizált kérdőív segítségével mérte fel a németországi stroke egységek terápiás szokásait. A megkeresett 298 egységből 154 szolgáltatott adatot. Míg az antikoagulációt a pitvarfibrillációban szenvedő betegek több mint 90%-ánál célszerűnek véleményezték, a betegek két harmadánál alkalmaztak elbocsátáskor orális antikoaguláns kezelést. A késleltetett antikoagulációban részesített betegek többségében áthidaló megoldásként acetil-szalicilsav (ASA) kezelést alkalmaztak. K-vitamin antagonista (VKA) gyakrabban került beállításra az eseményt megelőzően is VKA kezelt betegek esetében, mint primér antikoaguláció esetén. Összességében Németországban a pitvarfibrillációban szenvedő akut stroke betegek profilaxisa orális antikoaguláción alapul, de az egyes egységek gyakorlata között különbségek észlelhetőek.

Megjelenés: 2019.05.22

Esettanulmány

A 78 éves, pitvarfibrillalo, acenocumarolt szedő nőbeteget fulladás, mérhetetlen INR miatt küldi az SBO osztályunkra.

Megjelenés: 2019.05.21

A rivaroxaban és a warfarin biztonságossága és hatékonysága középsúlyos és súlyos krónikus vesebetegségben: való életbeli adatok

Az utóbbi években az általános betegpopulációban egyre elterjedtebb a direkt orális antikoagulánsok alkalmazása, előrehaladott krónikus vesebetegségben szenvedők körében azonban a túladagolástól való félelem miatt továbbra is kevésbé alkalmazzák őket. Jelen megfigyeléses, retrospektív, longitudinális tanulmány a rivaroxaban és a warfarin hatékonyságát és biztonságosságát hasonlította össze középsúlyos-súlyos vesebetegségben és non-valvuláris pitvarfibrillációban szenvedő betegek körében. Az utánkövetési időszak alatt rivaroxaban kezelés mellett nem fordult elő sem stroke, sem mélyvénás trombózis. Súlyos vérzés a rivaroxaban csoportban ritkábban, minor vérzés a warfarinhoz hasonló gyakorisággal fordult elő. Az eredmények alapján a rivaroxaban kockázat-haszon profilja megnyugtatónak bizonyult.

Megjelenés: 2019.03.27

Való életbeli és randomizált klinikai vizsgálati eredmények összehasonlítása a ROCKET AF és a XANTUS hasonló, rivaroxabannal kezelt, pitvarfibrilláló betegpopulációi körében

A nem-K vitamin antagonista orális antikoagulánsokat 3. fázisú vizsgálatok eredményei alapján ajánlják pitvarfibrilláló betegek stroke prevenciójára. A randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatokba bevont betegek kiindulási jellemzői azonban eltérnek a való életbeli vizsgálatok betegpopulációinak jellemzőitől, ezért összehasonlításuk megfelelő módszertant igényel. Jelen tanulmány a randomizált, kontrollált ROCKET AF és a való életbeli XANTUS vizsgálat adatait vetette össze a kiindulási jellemzők közötti különbségeket figyelembe véve. Az eredmények alapján a súlyos vérzés, a stroke, a myocardiális infarktus és a vaszkuláris halálozás XANTUS vizsgálatban megfigyelt alacsony aránya konzisztens a ROCKET AF eredményeivel. Ezáltal jelen elemzés megerősíti a XANTUS való életbeli eredményeinek validitását.

Megjelenés: 2019.01.30 | Frissítve: 2019.03.06

A nem K-vitamin típusú orális antikoagulánsok biztonságossága és hatékonysága pitvarfibrilláló idős betegek körében

A pitvarfibrilláció és a pitvarfibrilláció talaján kialakuló tromboembólia prevalenciája a korral együtt növekszik. Az idős betegek azonban a vérzés kockázatának is jobban ki vannak téve, ezért a pitvarfibrilláló idős betegeket gyakran alulkezelik annak ellenére, hogy a legújabb adatok szerint körükben az antikoaguláció nettó klinikai előnye még nagyobb, mint a fiatalabb betegpopulációban. A nem K-vitamin antagonista orális antikoagulánsok megnyugtató biztonságossági profiljuknál fogva alkalmasak lehetnek az eddig alulkezelt idős betegek kezelésére, azonban jelenleg nem tisztázott, hogy melyiket érdemes előnyben részesíteni a többivel szemben. Jelen szakirodalmi áttekintés az orális antikoaguláns terápia hatékonyságát és biztonságosságát vizsgálta idős betegek körében, K-vitamin antagonista és nem K-vitamin antagonista kezelés mellett.

Megjelenés: 2019.02.20

A pitvarfibrilláló betegek antikoaguláns kezeléssel kapcsolatos ismeretei: egy ausztrál felmérés eredményei

Az antikoaguláns kezeléssel kapcsolatos ismeretek befolyásolhatják a pitvarfibrillációban szenvedő betegek kezelési kimenetelét. A jelen közleményben bemutatott felmérés célja a pitvarfibrillációban szenvedő, orális antikoaguláns kezelésben részesülő betegek antikoaguláns kezeléssel kapcsolatos ismereteinek felmérése, ezen ismeretek egyes betegjellemzőkkel való összefüggésének vizsgálata, valamint a warfarint és a direkt orális antikoagulánsokat szedő betegek eredményeinek összevetése volt. Az eredmények alapján a betegek antikoaguláns kezeléssel kapcsolatos ismeretei hiányosak, és ezen hiányosságok jelentősebbnek bizonyultak a direkt orális antikoagulánsokat szedő résztvevőknél. Az idősebb életkor, az alkalmazott orális antikoaguláns típusa, az egészségügyi információs túlterheltség és a gyógyszerhasználat egyszerűsége voltak az ismeretek szintjének legfőbb meghatározó tényezői. A kezelési elvárások jelentősen eltérőek voltak a warfarint és a direkt orális antikoagulánsokat szedő résztvevők között.

Megjelenés: 2019.02.13

Hároméves prospektív tanulmány az orális antikoagulánsok alkalmazásával összefüggően kialakult súlyos vérzéses események lefolyásáról és klinikai kimeneteléről az Egyesült Királyságban (az ORANGE vizsgálat)

A jelen közleményben bemutatott hároméves, prospektív, multicentrikus kohorsz vizsgálat célja az orális antikoagulánsok szedésével összefüggő súlyos vérzéses események egészségügyi terhének meghatározása, a warfarin és a direkt orális antikoagulánsok szedése mellett fellépő súlyos vérzések jellemzőinek összehasonlítása, illetve a halálozási kockázati tényezők azonosítása volt a pitvarfibrillációban szenvedő, illetve vénás tromboembóliás eseményen átesett betegek körében. A kórházi halálozás aránya összességében 21%, koponyaűri vérzés esetén pedig 33% volt. A halálozás kockázati tényezői a koponyaűri vérzés, az idősebb életkor, a spontán vérzés, a májelégtelenség és a rák voltak. A direkt orális antikoagulánst szedő betegek körében a koponyaűri vérzések előfordulásának esélye alacsonyabb volt, mint az alsó gasztrointesztinális traktus vérzéseinek incidenciája. A súlyos vérzések mortalitása és eseti halálozási aránya nem volt eltérő a két kezelési csoportban.

Megjelenés: 2019.01.16

Az EHRA Útmutató „tízparancsolata”: a NOAC alkalmazása pitvarfibrilláció indikációban

A nem K-vitamin típusú orális antikoagulánsok speciális helyzetekben való alkalmazására az Európai Szívritmus Társaság először 2013-ban adott ki gyakorlati útmutatót. Ennek legújabb, aktualizált változata 2018-ban jelent meg. Jelen összefoglaló szerzői az aktualizált kiadásból emelnek ki 10 pontot, többek között a speciális esetekben történő vesefunkció-ellenőrzésről, véralvadás-monitorozásról vagy a trombocitagátló szerekkel való együttes adásról.

Megjelenés: 2018.12.28

A sztentbeültetési eljárás és a koronária léziók jellemzőinek hatása a klinikai végpontokra perkután koronária intervención áteső, pitvarfibrilláló betegek körében

A közelmúltbeli randomizált, kontrollált vizsgálatok eredményei szerint a sztentbeültetésen áteső pitvarfibrilláló betegek körében K-vitamin antagonistákon alapuló hármas antitrombotikus terápia mellett nagyobb arányban fordul elő súlyos vérzés, mint P2Y12 inhibitorral kiegészített újtípusú orális antikoaguláns kezelés vagy kettős trombocitagátlás mellett alkalmazott alacsony dózisú rivaroxaban kezelés mellett. Nem tisztázott azonban, hogy a sztentbeültetési eljárás és a lézió jellemzői milyen hatással vannak az antitrombotikus terápiák hatékonyságára és biztonságosságára. Jelen vizsgálat a PIONEER AF-PCI nemzetközi, randomizált vizsgálat betegei körében értékelte ezen jellemzők hatását rivaroxaban és warfarin alapú kezelés mellett. Eredményei szerint a sztent, az eljárás és a léziók jellemzői nem voltak hatással a rivaroxaban hatékonyságára és biztonságosságára. A rivaroxaban alapú terápia szuperiornak bizonyult a warfarin melletti kettős trombocitagátló kezeléshez viszonyítva a vérzési végpontokat tekintve, és egyenrangúnak az ischaemiás végpontok tekintetében.

Megjelenés: 2018.12.12

Hármas kombináció alkalmazása pitvarfibrilláló, perkután koronária intervención áteső betegeknél

A kettős thrombocita aggregációgátló kezelés (dual antiplatelet therapy, DAPT) a perkután koronária intervención (PCI) áteső betegek antithrombótikus kezelésének sarokköve. Ugyanakkor ezen betegek 10 %- a pitvarfibrillációban is szenved és tartós orális antikoaguláns kezelést is kell kapjon a DAPT mellé. A hagyományos, K-vitamin antagonista (VKA) alapú hármas kombináció azonban a vérzéses rizikó 3-4-szeres növekedésével jár. A nem K-vitamin antagonista orális antikoagulánsokon (NOAC) alapuló kezelések (NOAC+ egy P2Y12 inhibitor) biztonságosságágát hasonlították össze a VKA alapú hármas kombinációval a PIONEER AF-PCI és a REDUAL PCI klinikai vizsgálatokban. Mindkettő azt mutatta, hogy a NOAC alapú stratégia biztonságosabb, ami így vonzó alternatívája lehet a VKA alapú hármas kombinációnak a PCI-n áteső pitvarfibrilláló betegek kezelésében. Jelen cikk arra vállalkozik, hogy friss eredmények és evidenciák fényében értékelje a hármas kombináció szerepét a PCI-n áteső, pitvarfibrilláló betegek kezelésében.

Megjelenés: 2018.11.07

A rivaroxaban globális, prospektív biztonságossági elemzése

A direkt orális antikoagulánsokat egyre gyakrabban alkalmazzák stroke megelőzésre pitvarfibrilláló betegek körében a nagy, randomizált, 3. fázisú vizsgálatokban megfigyelt kedvező kockázat–haszon profilnak köszönhetően. Mindazonáltal szükség van való életbeli bizonyítékokra is az eredmények kiegészítése céljából, és a direkt orális antikoagulánsok hatékonyságának és biztonságosságának megállapításához a mindennapi klinikai gyakorlatban. Jelen összesített elemzés a rivaroxaban való életbeli biztonságossági profilját vizsgálta a globális XANTUS programban résztvevő PF betegek körében. Rivaroxaban kezelés mellett alacsony volt a stroke és a súlyos vérzés kockázata, valamint a terápiamegszakítás aránya a világ különböző régióiban.

Megjelenés: 2018.10.24

A rivaroxaban és a warfarin hatásosságának és biztonságosságának összehasonlítása nonvalvuláris pitvarfibrilláló carotis artéria betegekben: tapasztalatok a ROCKET AF alapján

A pitvarfibrilláló (AF) betegeknek 4-5-ször nagyobb az ischemiás stroke kockázata, az így elszenvedett stroke magasabb morbiditással és mortalitással jár. A carotis artéria betegség (CD) önmagában növeli a stroke rizikóját és hozzájárulhat a pitvarfibrilláló betegek fokozott stroke kockázatához. Limitáltak az olyan adatok, amik a carotis érintettséggel élő pitvarfibrilláló betegek gyakoriságát és ennek a komorbid állapotnak a prognosztikus jelentőségét írnák le. A ROCKET AF vizsgálat igazolta a rivaroxaban noninferioritását a warfarinhoz képest a stroke, illetve szisztémás embolizáció megelőzésében, nonvalvuláris pitvarfibrillálók körében. Jelen alcsoport analízisnek a célja az volt, hogy megbecsülje a komorbid AF és CD betegek előfordulási gyakoriságát, meghatározza a stroke előfordulását ebben a betegcsoportban, valamint összehasonlítsa a rivaroxaban és a warfarin biztonságosságát és hatásosságát CD nélkül, illetve azzal élő AF betegekben.

Megjelenés: 2018.09.26

Nem valvularis pitvarfibrilláló (NVPF) betegek kezelésének jellemzői a kórházi kezelés alatt és az elbocsátás után

A PF a leggyakoribb klinikai ritmuszavar, az USA-ban kb. 6,4 millió embert érint. Ötszörösre emeli a stroke rizikót és kb. évi 6 milliárd dollár egészségügyi költséget okot. A stroke rizikó csökkentésének eszköze korábban a warfarin volt, ma már számos direkt anticoaguláns (DOAC) is rendelkezésre áll (dabigatrán-2010, rivaroxaban-2011, apixaban-2012 és edoxaban-2015). Az egyértelmű ajánlások ellenére egy 2010-es közlemény alapján a PF betegeknek kevesebb, mint 60%-a részesül OAC kezelésben. Jelen tanulmány a NVPF betegek OAC kezelését vizsgálta a kórházi kezelés idején, elbocsátáskor, és az azt követő időszakban.

Megjelenés: 2018.07.24

Az idős betegeknél alkalmazott antikoaguláció pitvarfibrillációban

A PF mintegy 25%-ban lép fel a 40 évesnél idősebb korosztályban, ezzel a leggyakoribb tartós ritmuszavart képviseli. Bizonyított, hogy növeli a stroke, a szívelégtelenség és a hospitalizáció előfordulását. Ahogy nő a várható élettartam, úgy válik a PF egyre nagyobb egészségügyi problémává. A PF okozta tromboembóliás szövődményeket a megfelelő antitrombotikus kezeléssel lehet megelőzni. A meta-analízisek igazolják, hogy a PF-ban alkalmazott antikoagulánsok (AC) 64%-kal csökkentik a stroke előfordulását, és 26%-al a mortalitást. A szerzők felbecsülték a PF előfordulási arányát idősekben, és vizsgálták az antikoaguláns és trombocita aggregáció gátló kezelés változását a vizsgált időszakokban.

Megjelenés: 2018.06.06

Összefüggés a nem K-vitamin típusú orális antikoagulánsok más gyógyszerekkel vagy monoterápiaként történő alkalmazása és a súlyos vérzés kockázata között non-valvuláris pitvarfibrilláló betegek körében

A nem K-vitamin típusú orális antikoagulánsok egyre elterjedtebbek egyszerű alkalmazhatóságuknak és a warfarinnal egyenrangú hatékonyságuknak köszönhetően, azonban több társbetegség, magas kockázatú gyógyszerek, polifarmácia és gyógyszer-kölcsönhatások fennállása esetén a vérzési kockázat növekedése aggodalmat okoz a mindennapi gyakorlatban. Jelen vizsgálat a vérzési kockázatot hasonlította össze non-valvuláris pitvarfibrilláló betegek körében nem K-vitamin típusú orális antikoagulánsok önmagukban vagy más gyógyszerekkel együttesen történő alkalmazása esetén. A vizsgált gyógyszerek egy része szignifikánsan növelte a súlyos vérzés előfordulási arányát, ezért az orvosoknak fontos figyelembe venniük az együttes alkalmazás kockázatait.

Megjelenés: 2018.04.04

Az orális antikoagulánsok hatékonysága és biztonságossága pitvarfibrillációban szenvedő idősebb betegek körében: szisztematikus áttekintés és meta-regressziós elemzés

A stroke előfordulásának kockázatát jelentősen fokozó pitvarfibrilláció gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik, így idősebb betegek körében különösen fontos az antitrombotikus terápia. Jelen tanulmányban a szerzők a warfarin hatékonyságát és biztonságosságát vizsgálták 65 év feletti, pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél, és az eredményeket warfarinnal nem kezelt, illetve nem K-vitamin antagonista orális antikoagulánsokkal kezelt hasonló betegpopulációk adataival vetették össze. A nem K-vitamin antagonista orális antikoagulánsok hatékonyabbak voltak a stroke és a tromboembóliás események megelőzésében, és használatuk során a súlyos vérzések kockázata is alacsonyabb volt a warfarin kezeléshez képest.

Megjelenés: 2018.03.28

A betegek preferenciái az antikoaguláns kezelés tekintetében pitvarfibrilláció esetén: szisztematikus áttekintés

A nem K-vitamin típusú orális antikoagulánsok megjelenése jelentős változásokat eredményezett a pitvarfibrillációban történő stroke megelőzés terén. A legtöbb klinikai vizsgálatban az új gyógyszerek legalább olyan hatékonynak és biztonságosnak bizonyultak, mint a K-vitamin antagonisták. Korábbi vizsgálatok igazolták továbbá, hogy az orális antikoaguláns kezelésre szoruló pitvarfibrilláló betegek különféleképpen állnak hozzá az egyes kezelési lehetőségekhez. A beteg preferenciáinak és igényeinek figyelembe vétele hosszú távú kezelés során különösen fontos, mert a compliance és betegelégedettség javítása révén befolyásolhatja a kimenetelt. Jelen összefoglaló közlemény szisztematikusan elemezte a pitvarfibrilláló betegek hosszú távú orális antikoaguláns kezeléssel kapcsolatos preferenciáiról rendelkezésre álló adatokat. Az eredmények alapján a stroke kockázatának csökkentése és a vérzési kockázat mérsékelt növekedése a legfontosabb szempontok a betegek számára a kezeléssel kapcsolatos döntések során. A hasonló klinikai tulajdonságokkal rendelkező gyógyszerek közül a betegek a kényelmesebb opciót választják szívesebben.

Megjelenés: 2018.02.28

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés