A tetraciklinek jó csontpenetrációja ígéretes lehetőségként merült fel, de a jelenlegi bizonyítékok csak néhány speciális esetben igazolják hatékonyságukat.
A S. aureus SdrD és a humán DSG-1 közötti fehérje–fehérje kötés minden eddiginél erősebbnek bizonyult, kulcsszerepet játszva a bőrkolonizációban.
Az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyta az eravaciklin hatóanyagú, oldatos infúzióhoz való koncentrátumot, amely komplikált intraabdominalis fertőzéseinek kezelésére javallott.