Debrecen: kutatással a környezetszennyezés ellen

A gyógyszerek okozta környezetszennyezés ellen is dolgoz ki módszereket az elkövetkező két évben összehangolt, egymásra épülő munkával, mintegy 900 millió forintos pályázati forrásból a Debreceni Egyetem (DE) több kutatócsoportja - jelentette be Joó Ferenc akadémikus, a program szakmai vezetője pénteken.

A célzott kémiai és biológiai alapkutatások környezeti szennyezők felszámolására (ENVIKUT) című projekt keretében a résztvevők olyan kémiai, biológiai és fizikai alapkutatásokat folytatnak, amelyek új és hatékony eljárások alapjainak kidolgozásához vezethetnek a környezetbe jutó szerves és szervetlen szennyezések, köztük kiemelten a gyógyszerek és maradványaik, halogénezett szénhidrogének és fenolok, toxikus fémek és fémvegyületek lebontásához, illetve eltávolításához - ismertette a részleteket a professzor.

Hozzátette: a Debreceni Egyetem Kémiai valamint Biológiai Intézetének, továbbá az MTA Atommagkutató Intézet érintett laboratóriumának kutatói hosszabb ideje folytatnak sikeres kutatásokat a katalitikus oxidáció és redukció, a fémionok komplexeinek vizsgálata és gyakorlati felhasználása, környezeti szennyezők toxicitásának megállapítása terén. Ezek az ismeretek kiválóan hasznosíthatóak az említett kutatásokban. A tervezett munka egyik vezérelve a szennyezések felszámolása helyett azok megelőzése, így például olyan MRI kontrasztanyagok előállítása, amelyek környezetre ártalmatlan fémionokat tartalmaznak.

A projektben összehangolt tevékenységek eredményeképpen azt várjuk, hogy bővüljenek ismereteink az említett környezeti problémák részleteiről és ennek révén új, hatékony, adott esetben szabadalmaztatható módszereket, eljárásokat, termékeket dolgozzunk ki, állítsunk elő - jegyezte meg Joó Ferenc akadémikus.

A közvetlen kutatási tevékenység mellett nagyon fontos része a projektnek az egyetemi hallgatók és doktoranduszok képzése (például hazai és nemzetközi iparjogvédelem terén), a projekt eredményeinek nemzetközi szinten való megjelenítése, továbbá több kisvállalattal, illetve más hazai és külföldi intézménnyel történő szorosabb együttműködés - fűzte hozzá.

A kutatásban várhatóan összesen 120-an (egyetemi oktatók, kutatók, doktori és MSc hallgatók, valamint technikai munkatársak) vesznek részt, köztük 14 külföldi kutató. A projekt az MTA Atommagkutató Intézetének konzorciális közreműködésével, európai uniós támogatásból, hazai társfinanszírozással valósul meg 2015. április 30-ig - ismertette Joó Ferenc professzor.