Demencia Nyugat-Európában: epidemiológiai és döntéshozatali kérdések

A demencia előfordulásának változásait az elmúlt 20-30 évben öt nagyobb vizsgálat elemezte: Svédországban (Stockholm, Göteborg), Hollnadiában (Rotterdam), Nagy-Britanniában és Spanyolországban (Zaragoza). Jól definiált földrajzi régiókban két időpontban vetették össze a demencia gyakoriságokat.

Az öt közül négy vizsgálatban nem találtak szignifikáns különbségeket a demencia előfordulási gyakoriságát illetően. Nagy-Britanniában azonban igen, itt szignifikáns módon csökkent az összesített prevalencia (22%-os csökkenés; p=0,003). A spanyol vizsgálatban a férfiak esetén volt észlelhető szignifikáns csökkenés (43%; p=0,0002). A stockholmi és rotterdami vizsgálatban nem észleltek szignifikáns csökkenést.

A csökkenést betudhatónak vélték olyan populációszintű intézkedéseknek, mint az iskolázottság növelése, az életkörülmények javítása, a megelőző tevékenység javítása, a krónikus betegségek, szív-érrendszeri betegségek kezelésének és megelőzésének javítása. Az evidenciák szerint a fiatalabb életkorban átélt jobb egészségügyi körülmények az idősebb kori kognitív teljesítményre jó hatást gyakorolnak.

Az egészségpolitikai döntések meghozatalakor figyelembe kell venni a megelőzés három szintjét: primer (kockázatcsökkentés, kognitív tartalék növelése), szekunder (korai kimutatás, szűrés) és tercier prevenció (ha a demencia már jelen van). Mindegyik helyet kap a megelőzésben, értelemszerűen a primer prevencióra helyezendő a legnagyobb hangsúly, ennek révén csökkenthető legjobban a demencia előfordulása, ezzel együtt a fogyaték mértéke.

http://www.thelancet.com/journals/laneur/article/PIIS1474-4422%2815%2900092-7/fulltext?dialogRequest=