Dezorganizációs locusok autista gyermekek neocortexe területén
Az autizmussal együtt jár az agy túlnövekedése és működészavara, elsősorban a prefrontalis cortex területén. Patológiai elemzés szerint az autista gyermekek prefrontalis cortexében található neurontöbblet a prenatalis fejlődés zavarára utal, és párhuzamosan haladhat a sejtek és lemezek abnormális fejlődésével.
Módszerek
A neocortex architektúrájának szisztémás tanulmányozására az autizmus kialakulását követő korai időszakban RNS in situ hibridizációs technikát alkalmaztak, layer- és sejttípus-specifikus molekuláris markerekkel, az agykérgi mikrostruktúra fenotipizálására. Assay vizsgálatokkal elemezték a neuronális és glia markereket azon génekkel együtt, amelyek az autizmus kockázati tényezői. A vizsgálati alanyok 2-15 év közötti autista és e szempontból nem érintett gyermekek voltak, valamint elhalálozott gyermekek prefrontalis, temporalis és occipitalis neocortexéből nyert postmortem szövetminták.
Eredmények
Autista gyermekek esetén 10/11, nem érintetteknél 1/11 esetben tapasztaltak neuronalis szintű abnormális laminaris citoarchitektúra-különbségeket a prefrontalis és temporalis agykéreg területén. A glia nem károsodott. Az esetek közötti heterogenitás is megfigyelhető volt, a legnagyobb mértékben abnormálisnak tekinthető sejttípusok, és layerek tekintetében. Nem volt megkímélt corticalis réteg, a 4-5. számú layer mutatott leginkább abnormális expressziót. A layer-markerek 3D-rekonstrukciója igazolta a lokális geometriát, és a locusok/patchek méretét is.
Következtetés
Kisméretű, exploratív vizsgálatban korai gyermekkorban, autista gyermekeken a corticalis laminaris architektúra lokális károsodása volt észlelhető. Ezen adatok alátámasztják a layer képződéssel, és layer-specifikus neuronális differenciálódással kapcsolatos valószínű szabályozási zavar meglétét a prenatális fejlődés különböző fázisaiban.
Támogató: Simons Foundation, és mások
http://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMoa1307491
Szponzorált tartalom
