A diabétesz szövődményei és a kezelési lehetőségekkel kapcsolatos kutatási eredmények

Több mint hetven százalékkal nőtt a cukorbetegek száma Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben, jelenleg hozzávetőleg 772 ezren szenvednek diabéteszben, túlnyomó többségük esetében a túlsúllyal összefüggésbe hozott 2-es típust diagnosztizálják – mondja Dr. Kempler Péter, a Magyar Diabetes Társaság elnöke.

A Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a növekvő betegszám ellenére javultak a diabéteszes páciensek kilátásai, csökkent a cukorbetegség miatt kialakuló szívinfarktusok, stroke-ok és amputációk száma.

A cukorbetegek döntő többsége a mozgásszegény életmóddal és elhízással összefüggésbe hozott 2-es típusú diabéteszben szenved, számuk eléri a 727 ezret, minden ötödik 60 év feletti magyar érintett – mondja Dr. Kempler Péter az Országos Egészségpénztár adatbázisán alapuló kutatásukról. Hozzáteszi: ez a betegség néhány évtizede még kizárólag a felnőttek körében fordult elő, egyre több azonban a túlsúlyos gyerek, akiket szintén érinthet a kór. Míg az 1-es típusú diabéteszes betegekben inzulinhiány áll fenn, addig itt termel ugyan a szervezet inzulint, de az egy idő után már nem tudja megfelelő mértékben csökkenteni a vércukorszintet, inzulinrezisztencia alakul ki. A 2-es típusú diabétesz általában tünetmentes, a tünetek – szomjúság, fokozott vizeletürítés, lassú sebgyógyulás, bőrproblémák – többnyire csak akkor jelentkeznek, amikor hosszabb ideje fennáll a betegség.

Dr. Kempler Péter kiemelte, hogy ténylegesen jóval több magyar lehet cukorbeteg, mert az elemzés a támogatásban részesülő antidiabetikumokat kiváltó cukorbetegek adatai alapján készült, így azok, akik csak diétás kezelést kapnak, vagy nem váltották ki a szükséges készítményt, esetleg nem is tudnak betegségükről, nem szerepelnek a nyilvántartásban. 

A betegszám emelkedése mellett azért pozitív folyamatok is elindultak – mondja a belgyógyász professzor, példaként említve a súlyos szövődmények előfordulásának csökkenését, amely a modern terápiáknak is köszönhető. Lényegesen hatékonyabb vérnyomáscsökkentő és vérzsírcsökkentő készítmények állnak rendelkezésünkre, mint korábban, a legjelentősebb előrelépés ugyanakkor a vércukorcsökkentő kezelésben történt az utóbbi években. Az új tabletták és a fix dózisban adható injekciós készítmények mellett komoly fejlődést jelentett a legkorszerűbb inzulinok megjelenése – hangsúlyozza az egyetemi tanár.

Dr. Kempler Péter szerint az elmúlt években 6 százalékkal csökkent a cukorbetegek halálozása, de még így is évi 30 ezer diabéteszes beteget veszítenek el. Évente 1000-rel mérséklődött a szívinfarktusok száma a cukorbetegek körében, és negyedével esett vissza a stroke kockázata. Az alsóvégtagi amputációk tekintetében is kedvező tendencia mutatkozik, de még így is naponta tíz cukorbeteg lábat amputálnak Magyarországon.

Cukorbetegeknél nagyobb a rosszindulatú szájüregi daganat kockázata

A 2-es típusú, felnőtt korban kialakuló cukorbetegség elősegíti a rosszindulatú szájüregi daganatok kialakulását, terjedését és a túlélési esélyeket is csökkenti – mondta Dr. Ujpál Márta, az Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinika egyetemi docense.

A Semmelweis Egyetem munkacsoportja az elsők között vizsgálta a szájüregi rákok és a cukorbetegség epidemiológiai összefüggéseit. A kutatásokból az is kiderült, az elmúlt másfél évtizedben csaknem duplájára emelkedett a cukorbetegség előfordulásának gyakorisága. A cukorbetegeknek ezért javasolt rendszeres szájüregi klinikai szűrővizsgálatokon részt venniük, valamint évente kétszer felkeresni fogorvosukat, mert így már a daganatot megelőző kórképek is felismerhetőek.

Ma már sokan kutatják és több publikáció is megjelent a szájüregi daganatok és a 2-es típusú cukorbetegség összefüggéseiről, de 15 évvel ezelőtt újdonságnak számított ez a kutatási irány, miközben már akkor is kezdett bizonyossá válni, hogy a rosszindulatú daganatos megbetegedések és a cukorbetegség között szoros összefüggés figyelhető meg – mondta Dr. Ujpál Márta arról a kutatásról, amelyet másfél évtizeddel ezelőtt kezdtek el az Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinikán. Hozzátette, azért figyeltek fel a témára, mert a klinika betegeinek 55-60%-át rosszindulatú szájüregi daganatos páciensek teszik ki, akik jelentős arányban cukorbetegséggel is küzdenek, miközben Magyarországnak az összes rosszindulatú daganatos halálozást és a szájüregi daganatok mortalitását tekintve is vezető szerepe van Európában.

A kutatásból kiderült, nemcsak a rosszindulatú szájüregi rákos megbetegedések, de már a daganatmegelőző elváltozások is nagyobb arányban fordultak elő a cukorbetegeknél a kontrollcsoporthoz képest – mondta Dr. Ujpál Márta. A szövettani vizsgálatok arra is rámutattak, hogy diabétesz esetén agresszívabban terjednek a rosszindulatú szájüregi daganatok – tette hozzá az egyetemi docens, aki kitért rá, a legmegdöbbentőbb eredmény az, hogy halálozási arány is rosszabb ezeknél a betegeknél: a szájüregi daganatok ötéves túlélése átlagosan 50-55%-ra tehető, a diabéteszes betegek azonban a műtétek és utókezelések után is mindössze csak 2-2 és fél évig maradnak életben.

Dr. Ujpál Márta beszámolt róla, az elmúlt évek vizsgálatai arra is rámutattak, hogy csaknem duplájára emelkedett a cukorbetegség előfordulásának gyakorisága a szájüregi daganatosok és a kontrollcsoport körében egyaránt. Tehát ezek a kutatások is igazolják, hogy a 2-es diabétesz, vagyis a felnőttkorban, a helytelen táplálkozás és életmód következtében kialakuló, túlnyomórészt nem inzulinfüggő cukorbaj népbetegség – magyarázta az egyetemi docens.

A tapasztalatok alapján Dr. Ujpál Márta úgy véli, komolyan kell venni a 2-es típusú diabétesz terjedését és nagy figyelmet kell fordítani a megelőzésre és a kezelésre. A prevenció kapcsán az életmód és a táplálkozási szokások megváltoztatása javasolt, vagyis sok sportolás, mediterrán étrend bevezetése mellett a dohányzás elhagyása és az alkoholfogyasztás mérséklése. A kezelés kapcsán Dr. Ujpál Márta elmondta, a cukorbeteg daganatos pácienseknél a diabétesz karbantartása, a rendszeres orvosi és gyógyszeres kontroll a daganatterápiához is kedvezőbb körülményeket teremt.

Az egyetemi docens szerint a belgyógyászokkal való együttműködés, vagyis a rendszeres szűrések révén a betegségek korai felismerése szintén fontos lenne a kedvezőtlen statisztika megváltoztatása érdekében. Ez azt jelenti, hogy a cukorbetegeknek javasolt rendszeres szájüregi klinikai szűrővizsgálatokon részt venniük. Egészséges felnőtteknek évente legalább egyszer, diabéteszeseknek minimum évente kétszer szükséges felkeresni fogorvosukat, mivel a fogászati vizsgálatoknak részét képezi a stomato-onkológiai vizsgálat is. A daganatot megelőző kórképek korai felismerése a kezelést is hatékonyabbá teheti.

Nagy mértékben alulbecsült lehet a diabétesz globális előfordulása

2015-ben a hivatalos Nemzetközi Diabétesz Szövetség a cukorbetegek számát világszerte 415 millióra becsülte, a Monash University által végzett új epidemiológiai kutatás szerint viszont ez a szám elérheti az 520 milliót is. A Nature Reviews folyóiratban megjelent elemzés szerint a diabétesz globális prevalenciája nagymértékben alulbecsült: akár 25 százalékkal több beteg élhet világszerte, mint ahogyan azt eddig a szakértők gondolták.

A magas jövedelmű országokban körülbelül az összes diabétesz eset 85-95 százaléka 2-es típusú cukorbetegség, az alacsony vagy közepes jövedelmű országokban ez az arány még kedvezőtlenebb. Az IDF becslése szerint világszerte mintegy 183 millió ember nem is sejti, hogy cukorbetegségben szenved. Az 1-es típusú DM esetek száma folyamatosan növekszik a gazdag és a szegény országokban egyaránt. Különösen a gyermekek körében figyelhető meg az incidencia arányának gyors növekedése. Az IDF adatai szerint éves szinten 78 ezer ilyen új esetről lehet tudni, ami 3 százalékos növekedést jelent. A 2011-es adatok szerint az 1-es típusú cukorbetegségben megbetegedett 15 évesnél fiatalabb személyek száma világszerte 490 ezerre tehető.

2011-ben a világ felnőtt lakosságának 6,4 százaléka (körülbelül 280 millió ember) szenvedett csökkent glükózintoleranciában, ami a cukorbetegség előfutárának tekinthető. 2030-ig ez az arány 7 százalékra növekedhet, azaz mintegy 398 millió személyt érinthet. A legtöbb cukorbeteg - csaknem 132 millió személy - a nyugat-csendes-óceáni térségben (Kína, Mongólia, Thaiföld, Kambodzsa, Indonézia, Ausztrália, Új-Zéland) található. A legmagasabb prevalancia a közel-keleti, észak-afrikai és észak-amerikai régiókban mutatkozik. A trend azt mutatja, hogy az emberek a városi területeken gyakrabban élnek cukorbetegséggel együtt, mint a vidéki területeken. Míg 2011-ben 172 millió ember élt cukorbetegséggel városokban, a vidéken élő cukorbetegek száma csupán 119 millió körül alakult. Feltételezhető, hogy ez a tendencia a következő években felgyorsul, és 2030-ra mintegy 314 millióra emelkedik a városi, 143 millióra a vidéki területeken élő cukorbetegek száma.

Európában jelenleg mintegy 53 millió cukorbetegségben szenvedő 20 és 79 év közötti személy él, ami 8 százalékos prevalenciának felel meg. Az IDF számításai szerint 2030-ig számuk 64 millióra emelkedhet. Európán belül az Orosz Föderációban a legmagasabb (10 százalék) a cukorbetegség prevalenciája, mely betegség 12,6 millió főt érint. Az Orosz Föderációt a prevalencia tekintetében Portugália, Ciprus, Örményország, Lengyelország, Fehéroroszország, Törökország, Lettország és Litvánia követi. Az európai rangsor másik végén Moldova áll, ahol a prevalancia becsült aránya csupán 2,8 százalék.

Az IDF becslése szerint Európában 19 millióra (36 százalék) tehető azoknak a száma, akik nem diagnosztizált cukorbetegséggel élnek együtt.

2015-ben a Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) a cukorbetegek számát 415 millióra becsülte, de a valós érték 520 millió fő is lehet a Monash University által közzétett elemzés szerint. A kutatócsoport vitatják, hogy azok a szervezetek - mint a WHO, az IDF, stb. -, amelyekre a döntéshozók támaszkodnak, nem megfelelő és egymástól eltérő módszereket használnak a diabétesz mortalitásának és prevalenciájának meghatározására.

A kutatást vezető Zimmet professzor szerint "a diabétesszel kapcsolatos globális adatok gyűjtésére használt módszerek inkonzisztensek, nem felelnek meg azoknak a követelményeknek, amelyeket az egyik legnagyobb krónikus betegség közegészségügyi ellátása felállít. A globális egészségügyi kiadásoknak több mint 12 százalékát emészti fel a diabétesz kezelése. Különösen a fejlődő országokban vannak rendkívül mély és komoly hézagok a diabétesszel kapcsolatos betegségteher ismeretére vonatkozóan."

Zimmet professzor szerint a diabétesz súlyos alulbecslésének oka számos tényezőben keresendő, többek között az országos adatok hiányában, illetve a diabétesz diagnosztizálásának módszereiben. Az új elemzés pontosabb vércukormérés bevezetését javasolja: éhomi és 2 órával glükóz fogyasztása után mért érték segítségével.

"Bár a WHO ajánlásában szerepel az éhomi a 2 órás glükózteszt, de legtöbbször csak az éhomi értéket határozzák meg, ami az esetek legalább 25 százalékkal való alulbecsléséhez vezet."

A WHO és az Amerikai Diabétesz Szövetség jelenleg dolgozik a HbA1c meghatározás bevezetésén, folyamatban vannak a kutatások azzal kapcsolatban, hogy a HbA1c mérés hogyan válthatja ki a 2 órás glükóztesztet.

Az IDF korábbi elnöke, Sir George Alberti professzor szerint a pontos adatok létfontosságúak, mert az egyes országok egészségügyi hatóságai csak ezek birtokában tudják a prioritásokat meghatározni, illetve ezek alapján felbecsülni a betegség direkt és indirekt gazdasági és társadalmi költségeit, valamint kijelölni a szükséges forrásokat.

Szívgyógyszer csökkentheti a diabéteszes vakság előfordulását

A belfasti Queen’s University és University College London kutatói felfedezték, hogy egy eredetileg kardiovaszkuláris betegségek kezelésére kifejlesztett gyógyszer csökkentheti a diabéteszes vakság kialakulásának gyakoriságát.

A WHO legfrissebb becslése szerint világszerte 422 millió ember szenved cukorbetegségben, amelynek az egyik leggyakoribb szövődménye a látásvesztés. A diabéteszes makulaödéma körülbelül a cukorbetegek 7 százalékánál alakul ki, és a nyugati országokban a vakság egyik leggyakoribb kiváltó oka.

Az Egyesült Királyságban a diabéteszes retinopátia mintegy 116 millió font egészségügyi és szociális kiadást generál, ami folyamatosan növekszik, mivel 2030-ra előreláthatóan több mint 50 százalékkal fog emelkedni a diabétesz prevalenciája.

A kutatók egy gyógyszergyártó vállalattal együttműködve azt találták, hogy a darapladib gátolja azt az enzimet, amelynek diabéteszben fokozott a működése és a szemben található erek károsodása által retinaödémát és súlyos látásvesztést okoz. A kutatás eredményei a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban jelentek meg.

Jelenleg a diabéteszes makulaödéma legelterjedtebb kezelése a 4-6 hetente alkalmazott gyógyszerinjekció, viszont ez nagyon költséges és a betegek közel felénél hatástalan is.

Az új kutatás alátámasztja, hogy a darapladib tabletta alkalmazása esetén kevesebb injekcióra van szükség a látásvesztés elleni védelem biztosításához a betegek sokkal szélesebb körében.

A University College London Szemészeti Intézetének professzora szerint "a vizsgálat során igazoltuk, hogy az Lp-PLA2 által termelt lipid a diabéteszes makulaödéma kiváltója, és hogy a darapladib alkalmazása nem csak költséghatékony alternatívája a jelenlegi injekciós kezelésnek, de azoknál a betegeknél is hatékony lehet, akik a standard terápiára nem reagálnak".

A Queen’s University kutatója szerint "a diabéteszes vakságot a retina ereit károsító magas vércukorszint okozza. Kutatásunk eredményei alapján az Lp-PLA2 enzim, amely a vérben lévő lipidek metabolizációjában vesz részt, hozzájárul az erek károsodásához. A darapladib gátolja az Lp-PLA2 enzimet, és eredetileg kardiovaszkuláris betegségek kezelésére fejlesztették ki. Jelenleg egy klinikai vizsgálatot tervezünk annak értékelésére, hogy milyen hatékony ez a hatóanyag a diabéteszes vakság megelőzésében".