Kutatók adtak választ a kérdésre: mitől igazán ártalmas a dohányzás?

Mi a különbség a füst és a pára között? Utóbbi hogyan képződik a dohányból? Miért kevésbé káros az egyik, mint a másik az emberi szervezetre? Kutatók adtak tudományos magyarázatot ezekre a kérdésekre, beszámolva a saját és a tőlük független kutatóintézetek vizsgálati eredményeiről, valamint megválaszolva az érdeklődők kérdéseit is az első Open Science konferencián.

A Philip Morris International (PMI) által szervezett tudományos online eseményen a pára természetét és annak az emberi szervezetre gyakorolt hatását járták körül a téma szakértői. Legfontosabb kérdésként először is azt kellett tisztázni, mi a füst és mi tulajdonképpen a pára, illetve ez a kettő miben különbözik egymástól. Dr. Markus Nordlund, a PMI Science  vezető tudományos munkatársa segített a definiálásban. Míg a pára csak folyadékcseppecskékből és gáz halmazállapotú anyagokból (a levegő összetevőiből) áll, addig a füstben mindezeken túl az égés során keletkező szénalapú szilárd részecskék (pl. korom) és egyéb vegyi anyagok is megtalálhatók. Tulajdonképpen a füst is egy aeroszol, csakúgy, mint a pára, azonban nem minden aeroszol füst. A pára ugyanis jóval kevésbé komplex, kevesebb kémiai anyagot taralmaz, és szilárd részecskék egyáltalán nem találhatók benne.

Nem ég, csak hevül

Dr. Markus Nordlund elárulta, a PMI kutatói az elmúlt években olyan termék fejlesztésén dolgoztak, amely használata során füst helyett párát képez. A céljuk az volt, hogy csökkentsék a szervezet kitettségét azoknak a káros vagy potenciálisan káros anyagoknak, amelyek a füstben megtalálhatók. Az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala szerint ilyen vegyi anyagból 93 (például arzén, formaldehid, cianid, ólom, nikotin és szén-monoxid) már bizonyítottankimutatható a cigarettafüstben. Ahhoz, hogy az égés, és az égés során keletkező füst elkerülhető legyen, a PMI olyan technológiák fejlesztésén dolgozik, amelyek révén a dohány csak hevül, de nem ég el. A cigaretta égésekor keletkező 800 Celsius fokos hőmérséklethez képest ugyanis a dohányhevítéses technológiák mindössze 350 fokra hevítik fel a dohányt, így nem jön létre égés, és így füst, valamint kátrány sem képződik.

És hogy miért van jelentősége annak, hogy nem alakul ki égés? Dr. Tom McGrath, a PMI munkatársa (Global Head of Professional Channels) egy látványos grafikonon illusztrálta a káros vagy potenciálisan káros anyagok mennyiségének alakulását az aeroszolban a hőmérséklet függvényében:

Káros anyagok a hőmérséklet függvényében - grafikon

Ezek mennyisége épp a kritikus, 400 Celsius fokos hőmérséklet fölött nő meg drasztikusan az aeroszolban – vagyis onnantól kezdve a füstben!

A párában jóval kevesebb a káros vagy potenciálisan káros anyag

Mark Bentley, projektmenedzsmentért és tudásátadásért felelős vezető arról beszélt, mit lehet tudni a párában kimutatható anyagokról. A vállalat egyik ismert hevítéses dohánytermékét vetették alá nem-célzott kémiai elemzésnek, vagyis nem pusztán az FDA által korábban károsnak, vagy potenciálisan károsnak minősített anyagokat (HPHC) keresték a párában, hanem válogatás nélkül, gyakorlatilag az összes kémiai összetevőre kiterjesztették a kutatást. Méghozzá olyan részletességgel, hogy a pára teljes tömegének közel 100 százalékát lefedték az elemzés során.

A pára jelentős részét kitevő vízen, nikotinon és glicerinen kívül összesen 532 összetevőt azonosítottak. Utóbbiak megtalálhatók a cigaretta füstjében is. Kutatók szerint tehát a pára toxikológiai szempontból, a cigarettafüsthöz képest releváns új anyagokat nem tartalmaz, ellenben a vizsgálat azt is megállapította, hogy az ismert HPHC-k viszont szignifikánsan alacsonyabb koncentrációban vannak jelen a párában, mint a füstben, sőt, a csökkenés meghaladta a 90 százalékot!

 

Dohánypára vs. beltéri levegő

Egy vizsgálat során – laboratóriumi körülmények között – hasonlították össze a beltéri levegő összetételét a dohányhevítéses technológia, a cigaretta, a füstölő és a teamécses használatát követően. A cigaretta, a teamécses, illetve a füstölő után jelentősen megnövekedett a levegő szénmonoxid tartalma, de a dohányfüst miatt egyéb szubmikron méretű szemcsék, valamint a nikotin is megjelent a levegőben. Ezzel szemben a dohányhevítéses technológia használata során égéstermékeknek jószerével nyomát sem találták a levegőben. Nikotin és acetaldehid kimutatható volt a levegőből értékelhető mennyiségben, ám ezek mennyisége is a határérték alatt maradt – magyarázta dr. Catherine Goujon, a kémiai kutatások vezetője.

A másik fontos megállapítása a vizsgálatnak az volt, hogy a hevítéses dohánytermékek használata nyomán keletkező pára jóval hamarabb „ürül ki” a levegőből, mint a dohányfüst. Ennek dr. Goujon szerint alapvetően az az oka, hogy a folyadékcseppecskék gyorsan elpárolognak, ezzel szemben a füst szilárd részecskéi jóval tovább a levegőben maradnak.

Fontos azonban kiemelni, hogy a hevítéses dohánytermékek használata sem mondható kockázatmentesnek, azonban az mindenesetre ezzel együtt is tény, hogy a pára nem rontja jelentősen a beltéri levegő minőségét a dohányfüsttel, teamécsessel, illetve a füstölővel összehasonlítva.

 

A tudomány az tudomány – bárki is művelje

Végül dr. Maurice Smith szenior tudományos tanácsadó ismertette azokat a kutatásokat és tanulmányokat, amelyeket a PMI-től független szervezetek végeztek el a füstmentes technológiák vizsgálata során. Volt olyan kínai tanulmány, amely arra kereste a választ, hogy a dohányhevítéses technológiáknál használt dohányrúd különbözik-e összetételében a hagyományos cigarettától, magyarázható-e ezzel a két termék eltérő hatása a levegő összetételre és az emberi szervezetre. Ez azt állapította meg, hogy maga a dohány, amely megtalálható a cigarettában, és, amit a hevítéses dohánytermékhez használnak, azonos, a hatásuk azért különbözik, mert az egyik esetben elég a dohány, a másik esetben viszont csak hevíti az eszköz.

Dr. Maurice Smith idézett olyan független tanulmányokat is, amelyek megerősítették a PMI saját vizsgálati eredményeit arról, hogy az egészségre káros vagy potenciálisan káros anyagok kibocsátásának mennyisége a tört részükre – több mint 90 százalékkal – csökkentek a füstmentes technológiák használata során a cigaretta füstjével összevetve. Olyan tanulmány is napvilágot látott, amely a hevítéses dohánytermékek meglévő kockázataira hívja fel a figyelmet. Dr. Maurice Smith ezeket nem cáfolta, sőt hangsúlyozta, a legjobb, amit egy dohányos a saját szervezete érdekében tehet az az, ha minél előbb teljesen felhagy a dohányzás minden formájával, tehát semmilyen dohány és nikotin tartalmú terméket nem fogyaszt!

A tudományos tanácsadó részletesen ismertette az FDA állásfoglalását is ebben a kérdésben. Eszerint a Phillip Morris International vezető hevítéses dohányterméke módosított kockázatú dohánytermékként, „módosított kibocsátású” információ feltüntetésével értékesíthető a jövőben az Egyesült Államokban. A világ egyik legfontosabb egészségügyi hatósága szerint a vizsgált dohányhevítéses rendszer alapvetően különbözik a cigarettától és bár ez sem tekinthető kockázatmentesnek – hiszen nikotint tartalmaz, ami valóban erős függőséget okozó anyag és például fejfájást, szédülést okozhat – kevésbé káros választás lehet a cigarettánál azon felnőtt dohányosok számára, akik valamilyen okból kifolyólag a dohányzás folytatása mellett döntenek.

Az FDA állásfoglalása egyébként alátámasztja a PMIstratégiai célját is: ha az ártalomcsökkentést szolgáló politikák elég hatékonyak lesznek a közeljövőben, a cigaretta akár egy évtizeden belül, végleg eltűnhet az életünkből. Ehhez azonban az is szükséges, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű információ legyen elérhető a felnőtt dohányzók számára  a dohányzás potenciálisanl kevésbé káros formáival kapcsolatban.

 

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

 

Szerző:

PHARMINDEX Online

Ajánlott cikkek