Elotuzumab alkalmazása relapszáló multiplex myeloma kezelésében
Az elotuzumab egy immunstimuláns monoklonális antitest, amely a limphocyta-aktiváló molekulacsalád 7-es tagját (signalling lymphocytic activation molecule - SLAMF7) célozza, az immunrendszer aktiválásán keresztül szelektíven elpusztítja a SLAMF7-et expresszáló myelomasejteket.
A fázis 1b-2 vizsgálat első szakaszában az elotuzumabbal, lenalidomiddal és dexmethazonnal kezelt, relapszáló myeloma multiplexben szenvedő betegek 82%-ánál tapasztalak javulást. A kutatók nemrég beszámoltak a második fázis eredményeiről is.
A randomizált, multicentrikus, nyílt, dóziseszkalációs vizsgálatot 17 kórházban végezték Amerikában, Kanadában, Franciaországban és Németországban. A betegek 18 év felettiek voltak, relapszáló myeloma multiplexben szenvedtek, ECOG teljesítménystátuszuk 0-2 közötti volt, legfeljebb háromszor kaptak kezelést, de lenalidomiddal még nem kezelték őket.
A betegek iv. 10 mg/kg vagy 20 mg/kg elotuzumab és per os lenalidomid (25 mg) és dexamethazon (40 mg) kezelési csoportokba lettek besorolva. A kezelést 28 napos ciklusokban végezték a betegség progressziójáig vagy tolerálhatatlan mellékhatások jelentkezéséig.
2010. január és december között 73 beteget randomizáltak a vizsgálatba (36 beteget a 10 mg/kg, 37 beteget a 20 mg/kg csoportba). A betegek 84%-ánál volt tapasztalható objektív javulás a 10 mg/kg csoportban, 76% a 20 mg/kg csoportban, és 42% esetében kiemelkedően jó részleges választ igazoltak.
2015. november 30-án az FDA jóváhagyta az elotuzumab alkalmazását relapszáló myeloma multiplex kombinált kezelésében. Az amerikai National Cancer Institute becslése szerint közel 27 ezer új myeloma multiplex beteget fognak ez év végéig diagnosztizálni az USA-ban, és a betegség előreláthatóan 11 240 halálesetet fog okozni.
Az elotuzumab hatóanyagú Empliciti a második monoklonális antitest készítmény a myeloma multiplex kezelésben, hatásosságát és biztonságosságát 646 vizsgálati alany részvételével végzett klinikai vizsgálatban igazolták, ahol a betegek nem reagáltak a korábbi kezelésre vagy betegségük kiújult. Az elotuzumabot lenalidomiddal és dexamethazonnal kombinációban szedő betegeknél hosszabb idő (19,4 hónap) telt el a betegség rosszabbodásáig, mint a csak lenalidomidot és dexamethazont szedőknél (14,9 hónap). Ezen kívül az elotuzumabot is szedő betegek 78,5%-ánál teljesen vagy részlegesen lecsökkent a tumor mérete, míg elotuzumab nélkül ez az arány 65.5% volt.
Az elotuzumab leggyakoribb mellékhatásai a fáradság, hasmenés, pyrexia, székrekedés, köhögés, perifériás neuropáthia, nasopharyngitis, felső légúti fertőzés és pneumonia.
Szponzorált tartalom
