Szűréssel a csípőtörések negyedrésze megelőzhető lenne

A több mint 12 ezer időskorú nő részvételével elvégzett kutatásban számos angliai egyetem működött együtt, és az eredmények alátámasztják, hogy a háziorvosi ellátás keretében végzett szűrés lehetővé teszi a célzott kezelést igénylő betegek kiválasztását. A szűrésben résztvevő nőknél a csípőtörések száma öt év alatt 28 százalékkal csökkent.

A birminghami egyetem professzora szerint az eredmények igazolják, hogy a szűrés eredményeként a csípőtörések gyakorisága szignifikánsan csökkent. „A kutatásunkból nyert adatok segítségével befolyásolhatjuk a csípőtörés prevenciójával kapcsolatos irányelveket, aminek rendkívül nagy jelentősége van korunk elöregedő társadalmaiban.”

A csípőtörés idős korban súlyos következményekkel járhat, ezért a kutatók a szűrés klinikai hatékonyságának demonstrálása mellett fokozott figyelmet fordítanak a módszer költséghatékonyságára is.

A norwichi egyetem professzora szerint körülbelül az 50 év feletti nők egyharmada és a férfiak egyötöde fog az élete során fragilitási csonttörést szenvedni, és csak Angliában 536 ezer beteg szenved ilyen típusú törést, és ebből 79 ezer csípőtörés. A mozgáskorlátozottságon kívül problémát jelent, hogy csak a betegek kevesebb mint egyharmada épül fel teljesen, és az 1 éves mortalitás eléri a 20 százalékot.

A kutatócsoport egy speciális eszközt használt a szűrés során, ami előrejelzi a csípőtörés vagy más major oszteoporotikus törés (csípő, gerinc, felkar vagy alkar) valószínűségét, és így megállapítható, hogy melyik betegnél magas a törés kockázata.

A kutatók 100 háziorvosi körzetből 12483 nőt vontak be a kutatásba, akiknek az életkora 70 és 85 év között volt. A résztvevők felénél elvégezték a szűrést, hogy ez által összehasonlítsák annak eredményességét a rutin ellátáséval.

A szűrésen részt vett betegek közül minden hetedik nőnek javasolták a terápiát a csípőtörés magas kockázata miatt, és a betegek háromnegyedénél a szűrés után 6 hónapon belül el is kezdték a kezelést.

A szűrés nem csökkentette az összes oszteoporotikus törés incidenciáját, de a kutatás határozott bizonyítékkal szolgált a csípőtörések számának csökkenésére vonatkozóan. A szűrésen részt vevő betegek csoportjában 54-el kevesebb nő volt, akinél egy vagy több csípőtörés fordult elő, összehasonlítva a rutin ellátást kapó csoporttal.

A kutatás szerint 111 elvégzett szűrésre jut egy megelőzött csípőtörés, és az előzetes elemzések szerint a módszer valószínűleg költséghatékony lehet.

A kutatás vezetője hozzátette: „Ez az első olyan vizsgálat, amely alátámasztja, hogy a széles körű szűrés megvalósítható és hatékony is egyben. Figyelembe véve, hogy a súlyos mozgáskorlátozottságot okozó és költséges ellátást igénylő csípőtörések száma várhatóan emelkedni fog a populáció elöregedése miatt, ennek a kutatásnak az eredményei rendkívül jelentősek népegészségügyi szempontból.”

„Ha ezt a szűrési stratégiát alkalmaznánk az egész országban a 70-85 év közötti nők körében, akkor a becsléseink szerint akár 80 ezer csípőtöréses esetet is meg tudnánk előzni évente.”