Európai Antibiotikum Nap - tények és üzenetek

Az antibiotikum-rezisztens baktériumok emelkedő szintje féken tartható az alapellátásban kezelt betegek korlátozott és megfelelő antibiotikum-használatával

• Az antibiotikumok szedése az antibiotikum-rezisztencia megjelenésével áll összefüggésben. Az antibiotikumszedésnek ugyanúgy, mint az antibiotikumok szedési módjának hatása van az antibiotikum-rezisztencia kialakulására a populációban.
• Néhány európai ország tapasztalata azt mutatja, hogy a járóbetegeknek felírt antibiotikumok csökkentése egyidejű csökkenést eredményezett az antibiotikum-rezisztenciá terén.
• Az alapellátásban történik az összes antibiotikum felírás körülbelül 80-90%-a, főként légúti fertőzésekre. 
• A bizonyítékok azt mutatják, hogy a légúti fertőzéses esetek nagy részében antibiotikumok szedése nem szükséges, a beteg immunrendszere alkalmas az egyszerű fertőzések leküzdésére. 
• Vannak bizonyos kockázati tényezőkkel rendelkező betegek, például krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) súlyos exacerbációja nagyobb mértékű nyáktermeléssel esetén, akiknél indokolt az antibiotikum adása.
• Az indokolatlan antibiotikum-felírás az alapellátásban összetett jelenség, de elsősorban olyan tényezőkkel áll összefüggésben, mint a tünetek hibás értelmezése, diagnosztikai bizonytalanság és a beteg elvárásainak teljesítése. 

A betegekkel való kommunikáció alapvető fontosságú

• A vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegelégedettség az alapellátásban inkább a hatékony kommunikáción múlik, mint az antibiotikum felírásán;  az antibiotikum felírása felső légúti fertőzések esetén nem csökkenti a következő vizitek számát.
• A szakképzett orvosi tanács , különösen a betegség várható lefolyásáról, kimeneteléről,  a gyógyulási időről és a gyógyuláshoz szükséges teendőkről szoló tájékoztatás megváltoztatja a beteg magatartását és antibiotikum iránti igényét.
• Az alapellátóknak nem szükséges több időt szánniuk, az antibiotikum felírásának alternatíváit ismertető konzultációra. A vizsgálatok azt mutatják, hogy ez a tájékoztatás elvégezhető az átlagos konzultációs idő alatt, miközben fenntartható a beteg elégedettségének magas szintje

A 2001/83/EK direktíván és a tagállamok nemzeti törvényei alapján a szisztémásan (azaz nem lokálisan) alkalmazandó antimikróbás szerek csak gyógyszertárakban adhatók ki orvosi rendelvényre. Ennek ellenére az antimikróbás szerek vény nélküli kiadása számos tagállam gyógyszertáraiban előfordul.

2008. októbere óta az Egyesült Királyságban a tünetmentes, de diagnosztizált nemi szerveket érintő Chlamydia fertőzésben szenvedő betegek kaphatnak a gyógyszerésztől (vény nélkül) teljes kezelési ciklusra elegendő adag azithromycin antibiotikumot. Ez az egyetlen kivétel, amikor szisztémás antibiotikum kiadható vény nélkül.

Néhány országban a járóbetegek antibiotikum szedésének és a járóbetegeknél előforduló fertőzésekért gyakran felelős baktériumok antibiotikum-rezisztenciájának csökkenő tendenciáját figyelték meg.

• Hat tagállamban (Franciaország, Belgium, Szlovákia, Csehország, Szlovénia és Svédország) jelentettek az elmúlt időszakban csökkenő antibiotikum-felhasználást a járóbetegeknél;
• Franciaországban és Belgiumban a csökkenést a nemzeti akcióknak,az egész országra kiterjedő, az antibiotikumok körültekintő alkalmazásáról szoló, lakossági kampánynak tulajdonították
• A nemzeti adatokat tartalmazó 2007. évi EARSS jelentés  csökkenő rezisztenciát mutat a Streptococcus pneumoniae  esetén ( ez a baktérium felelős általában a járóbetegek, különösen a gyerekek területi (kórházon kívüli)  fertőzéseiért;
• Ez a néhány EU tagállamban szerzett pozitív tapasztalat áll az Európai Antibiotikum Nap kampány hátterében, melynek célja az antibiotikumok alkalmazásának csökkentése olyan helyzetekben, amikor azok nem indokoltak, például vírusfertőzések, mint nátha és influenza esetén.

Néhány országban megfigyelték az egészségügyi ellátással kapcsolatos fertőzésekért felelős egyik mikroorganizmus, nevezetesen az MRSA a gyakoriságának csökkenését is.

A 2007. évi EARSS jelentés szerint a Staphylococcus aureus által okozott véráramfertőzések között az MRSA jelentős csökkenését jelezte hét tagállam. Minden jel szerint a csökkenés az infekciókontroll (kézhigiéne és antibiotikum politika) megerősítésével kapcsolatos fokozott erőfeszítések következménye  pl. Szlovéniában, Franciaországban és az Egyesült Királyságban.

A biztató tapasztalatok ellenére, a tagállamok többségében az antimikrobiális rezisztencia mértéke  még mindig magas ill. növekszik   különösen a a Staphylococcus aureus (MRSA), Escherichia coli, Klebsiella pneumoniae és Pseudomonas aeruginosa tekintetében.

Napjainkban az EU-ban az antibiotikumokra teljesen vagy szinte teljesen rezisztens baktériumok által okozott fertőzések jelennek meg. Példák ezekre a baktériumokra a karbapenemáz (KPC)-termelő Enterobacteriaceae (gyakran Klebsiella pneumoniae) és a multi-rezisztens Acinetobacter. Az ezekkel a baktériumokkal fertőzőtt betegek gyógyítására nem áll rendelkezésre racionális antibiotikum választási lehetőség ill. a terápia gyakran régi, toxikus antibiotikumokon, például colistinen alapul.

Ez az új tendencia azért aggasztó, mert nagyon kevés olyan antibiotikum hatóanyag áll kutatás és fejlesztés alatt, melyek hatékonyak lehetenek e baktériumok ellen, és amelyek forgalmazását a következő 5-10 évben el lehetne kezdeni.

A modern orvostudomány a fertőzéses szövődmények vagy a fertőzések profilaxisa esetén a hatékony antibiotikumok elérhetőségén alapul. Hatékony antibiotikumok nélkül az intenzív ellátás, a szervátültetés, a daganatos betegségek kemoterápiája, a koraszülött ellátás vagy akár a olyan mindennapos műtéti eljárások, mint a csípő vagy térdprotézis beültetése, nem lenne lehetséges.

Mivel az antimikróbás szerekkel szemben rezisztens mikroorganizmusok nem reagálnak a kezelésre, az ilyen mikroorganizmusok által okozott fertőzések gyakrabban okoznak elhúzódó betegséget vagy hosszabb kórházi ellátást, illetve járnak a beteg halálával. Jelenleg nem ismert az antimikrobiális rezisztencia teljes terhe az összes fertőző betegségre vonatkozóan (2000/96/EK bizottsági döntés, ideértve a nosocomiális fertőzéseket). Az első becslések szerint, az összes kórházi fertőzéssel kapcsolatos halálozás mintegy 1/3-1/2-a  multirezisztens baktériumok által okozott fertőzésnek tulajdonítható.