Európai kormányok az egészségtelen élelmiszerek ellen

A kanadai szakmai folyóirat elsősorban Magyarország, Dánia és Franciaország intézkedéseit elemzi, mivel e három országban vezettek be idén nyáron adót azon ételekre és üdítőkre, melyek rendszeres fogyasztása elhízáshoz és az egészségügyi költségek növekedéséhez vezetnek.

Az orvosszakmai lap megállapítja, hogy az új adók közül a magyar népegészségügyi termékadó a legátfogóbb: adóval sújtva a magas cukor-, só- és koffeintartalmú élelmiszereket, továbbá az üdítőkre és az alkoholtartalmú italokra kivetett adók tekintetében is. Dániában az új adó célja a telített zsírok visszaszorítása, míg Franciaországban a cukrozott üdítőkre vetettek ki adót, amely azonban nem érinti a cukormentes üdítőket.

Az Egyesült Királyságban, Finnországban és Romániában is fontolóra vették hasonló adók bevezetését, e téren azonban uniós szintű szabályozás nem várható.

A népegészségügyi termékadóból származó bevételt, várhatóan 170 millió eurót a magyar kormány az egészségügyi költségek fedezésére és az elhízás arányának csökkentésére kívánja fordítani, ugyanis utóbbi meghaladja az európai átlagot.

A népegészségügy támogatói – mint például az Európai Népegészségügyi Szövetség – egyetértenek az ilyen jellegű adókkal. Míg a dohány- és alkoholtartalmú termékek esetében költséghatékony megoldásnak bizonyult az adóztatás, addig véleményük szerint az élelmiszerek megadóztatásában a pénzügyi érveken túl ösztönözni kell az egészséges választást és a piacon található egészségtelen termékek számának csökkentését. Egy tanulmány arra figyelmeztet, hogy bár a szabályozások és a pénzügyi módszerek átláthatóbbak, azok minden fogyasztót azonosan sújtanak, ugyanakkor az ilyen intézkedések működtetése és betartatása nehézkes, és hatásuk visszaüthet.

A Családorvosok Világszervezete szerint az elfogyasztott élelmiszerek mellett az élelmiszer-kínálatra, a fizikai mozgáslehetőségekre és a mindennapi életvezetésre is figyelemmel kell lenni.

A szaklapban közölt cikket olvashatják.