Hatékony az új kaposvári betegmenedzselő rendszer

A kórház egyfajta betegmenedzselő rendszert működtet, ami egyszerűsíti az onkológiai betegutakat, és hatodára rövidíti a kezelés megkezdése előtti időt. A titok „csupán” annyi, hogy a célirányos, szervezett intézményi csapatmunka és az említett szoftver eredményeképp a betegek nem vesznek el az ellátórendszer útvesztőjében.
„Aki időt nyer, életet nyer. Ez ugyan közhely, de mi a beteggel együtt valóban versenyt futunk az idővel” – mondja Moizs Mariann, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója. A fenn említett útvesztő kifejezés pedig nem túlzás: a rákbetegségek gyanújával vizsgált páciensek általában hónapokig kallódnak a járó- és fekvőbeteg-ellátó rendszer labirintusában, akár féltucat orvosnál is megfordulnak, mire a megfelelő diagnózishoz, majd kezelőorvoshoz eljutnak. Sokszor olyan későn, hogy már érdemi gyógyító kezelést nem lehet végezni. Ugyanis az onkológiai betegségek terápiáiban roppant nagy a korai felismerés szerepe. Minél előbb diagnosztizálják a betegséget, annál nagyobb az esély a végleges gyógyulásra.

Évekig vigyáznak a betegekre

Kaposváron két intézmény (Kaposvári Kórház, Kaposvári Egyetem) betegútját kellett összekötni egységes protokoll- és informatikai rendszeren keresztül. A két intézmény összesen 500 ezres betegpopulációval dolgozik: az egyikben zajlanak az onkológiai kezelések, műtétek, a másikban a képalkotás és az onkoradiológiai kezelések.
„Éreztük, hogy pont azok a páciensek kallódnak, akik a legsúlyosabb betegségekben szenvednek, holott őket kellene a lehető leggyorsabban kezelni, ezért megvizsgáltuk a saját rendszerünket és szinte az összes érintett klinikai és diagnosztikai szakma résztvevőjével egy új struktúrát építettünk fel. Ehhez jött a folyamatot támogató szoftver, és így másfél éves közös munka során kialakítottuk azt a betegútszervező rendszert, amelyben maximum egy hónapon belül meg kell kezdeni az onkológiai kezeléseket – magyarázza a kaposvári kórház főigazgatója. – Az informatikai program magába építette, horizontálisan és vertikálisan összekapcsolja a kivizsgálási, kezelési és nyomon követési protokollokat, melyeket az Országos Onkológiai Intézet állított föl. Egyébként nem mi vagyunk a bölcsek kövének megtalálói, hasonló rendszereket és eljárási rendeket az Európai Unió számos országában alkalmaznak. Mi csak a saját rendszerünkből és az onkológiai szakmai grémiumok hivatalos protokolljaiból egy új számítógépes program segítségével alakítottuk ki a saját centrumunkban érvényes szisztémát, ami természetesen más, hasonló szintű ellátást végző intézményben is alkalmazható – a program közkincs.”

A kaposvári ötlethez csatlakozott a Magyar Onkológiai Társaság is. A főigazgató csapatának az a célja, hogy lehetőleg minden onkológiai centrumban egy hónapon belül az Onkoteam döntsön a beteg megfelelő kezeléséről és maximum 14 napon belül induljon is az Onkoteam döntésen alapuló gyógyítás.
Épp ezért jó az a kormányzati törekvés, hogy két héten belül minden onkológiai gyanús betegről készüljön MR- és CT-vizsgálat, de ez nem elég. Fontos az is, hogy az onkológus a beteget végigkísérje a terápia legelejétől a végéig, sőt a betegkövetés is elengedhetetlen.
Ezt a teljes körű és akár évekig is eltartó figyelmet és felügyeletet segíti a már említett számítógépes szoftver, aminek megalkotása előtt a cég 25 évig foglalkozott egészségügyi rendszerekkel, kifejlesztette például a 2012-ben az év innovációs díját elnyert e-kórlapot.

„A sok tízezres betegszám, a betegutak, a határidők, a betegségek, a diagnózisok és az ügyiratkezelés adja a program alapját”, mondta lapunknak Király Gyula, a Hospitaly Informatikai Kft. vezetője. Más országokban szakmai regiszterek működnek, erre szakosodott szervezetek vagy biztosítók menedzselik a betegutakat, amelyek belső felhasználásúak, tehát titkosak, így nem volt a cég előtt külföldi szoftverpélda.
A betegellátási rendszer ára nagyjából 15-20 millió forint, szükséges hozzá kezelőszemélyzet és néhány erősebb számítógép. Használata nem bonyolult, középszintű végzettséggel üzemeltethető.

Több kórház is kért már a cégtől árajánlatot és a Magyar Kórházszövetség kongresszusán is bemutatják majd a terméket. „A beteg idejét spórolja meg és a társadalmi szerepe lehet óriási, nem hagyja elkallódni a betegeket”, tette hozzá a cégvezető. A szoftver önmagában nem elég, kell hozzá az intézményen belüli folyamatok átalakítása és az onkonetwork módszertana is, amelyet a kaposvári munkacsoport hozott létre.

Fél év mehet pocsékba

Magyarországon az az általános, hogy néhány hónap, de gyakran egy fél év is eltelik a rák diagnosztizálása és a terápia megkezdése között.
Azt mondják, ez az új módszer bármelyik intézményben bevezethető, igaz, elengedhetetlen hozzá a szemléletváltás. Azaz a különböző kórházi osztályok vezetőinek, munkatársainak összefogása, a csapatmunka, a türelem és az elkötelezettség.
A kórházigazgató szerint az alapellátást is be kell vonni, sokszor ugyanis az is baj, hogy a háziorvosok nem képesek felismerni a betegséget vagy egyszerűen nem jó helyre küldik a beteget.

Ahhoz, hogy a doktorok még hatékonyabban tudjanak a betegre figyelni, meg kell őket szabadítani az olyan adminisztratív feladatoktól, mint például az időpontkeresés és -adás. A kaposvári kórházban az időpontkérést adminisztrációs kollégák végzik, akik szintén részei a rendszernek, látják a betegutakat, hogy ki éppen melyik vizsgálatnál tart, mi a következő lépés, figyelik, hogy a beteg átvette-e a leleteit, megjelent-e a kezeléseken stb. És minden, a terápiában részt vevő szakember látja kollégái vizsgálatainak eredményét, szöveges értékelését, javaslatait, s mindent ki is egészíthetnek.
Ez „csupán” szervezés kérdése, ez a rendszer az összes szakmát horizontálisan összekapcsolja.

Nyereséges is lehet

Az OEP több mint 200 milliárd forintot költ onkológiai ellátásra.
A kaposvári „úttörő” eljárásrendnek lehet gazdasági haszna is, hiszen egy kezelést minél előbb kezdenek meg, annál hatékonyabb szakmailag és költségekben mérve egyaránt. A szoftver és a hozzákapcsolódó tárgyi feltételek természetesen nem ingyenesek, de „nem akkora összeg, hogy az ne férjen bele egy kórház költségvetésébe” – állítja Moizs Mariann, majd hozzáteszi, hogy ezzel a rendszerrel egy valódi adatokon alapuló valós onkológiai adatbázist lehet felépíteni, ami óriási érték.
A rendszert az alapellátáson kívül a kaposvári kórházban 2008 óta működő komplex, rákmegelőző prevenciós programokkal is össze kívánják kapcsolni. A rendszer iránt érdeklődik az ÁEEK (Állami Egészségügyi Ellátó Központ) és több megyei kórház is.

ÁEEK