Háziorvosi gondozás a daganatos betegségben

Ugyan a rákellenes kezelésekről nem a háziorvos dönt, optimális esetben mégis fontos szerepe van az onkológiai betegségek terén is. A családorvosoknak a betegség felfedezésétől a teljes kivizsgálásig, majd a terápiás folyamaton át az utógondozásig rá kell(ene) látniuk a praxisukba tartozó betegekre.

– Sokszor a háziorvoson múlik, hogy időben felfedezzenek egy daganatos betegséget. Felkészültsége és tapasztalata meghatározza, mely betegeit tekinti olyan rizikócsoport tagjainak, amelyben szorosabb kontroll szükséges valamilyen betegség irányában. Természetesen ehhez kell a páciensek partnersége is, hiszen sokakkal éveken át nem találkozunk. Akikre rálátásunk van, azoknak is sokszor a lelkükre kell beszélni, hogy panaszmentes állapotban rászánják magukat egy szűrésre vagy kivizsgálásra – számol be meglátásairól dr. Magyar Anna budapesti háziorvos.

dr. Magyar Anna– A praxisomban vannak Amerikából hazaköltözött betegek is, akik minden létező és elérhető szűrővizsgálatot kihajtanak belőlem, ki nem hagynának egyetlen mammográfiás vagy nőgyógyászati vizsgálatot, urológiai kontrollt sem. Ezzel szemben a hazai pácienseim jelentős részét hat lóval sem lehet elvontatni egy szűrővizsgálatra addig, amíg nem fáj valami. Ellentmondásos módon sokszor éppen a ráktól való félelem tartja vissza az embereket, pedig a halogatással csak súlyosbítjuk a bajt. Ha egy daganatnak akárcsak a gyanúja is felmerül, az rögtön halálfélelmet és szorongást vált ki. Ez egyrészt érthető, másrészt viszont a rákhoz társuló társadalmi félelmeket és bűntudatot is jelzi. Ha valakivel azt közlöm, hogy szívelégtelensége van, abba könnyebben belenyugszik, ritkán szorong miatta, pedig nagyobb a halálozási kockázata, mint például egy panaszmentes állapotban kiszűrt emlőrákos betegnek – avat be tapasztalataiba Magyar Anna.

Meg kell érteni a leleteket

A doktornő arról számol be: a daganatos betegek a diagnózist követően az aktív terápia idejére sokszor eltűnnek a látóköréből. A főváros II. kerületében a körzeti szakrendelőben végzett vizsgálatokra és beavatkozásokra az informatikai rendszeren keresztül ugyan rálát a háziorvos, azonban a daganatos betegek kezelése gyakran a körzeten kívül történik valamelyik kórházban vagy klinikán, így ezt akkor tudja követni, ha a páciens a leletekkel, a zárójelentésekkel jelentkezik nála is.

– Az operáció, majd a hónapokig tartó kezelések idején a betegeknek elég megterhelés a kórházba visszajárniuk. Engem általában csak akkor keresnek meg, ha bizonytalanok valamiben vagy olyan probléma lép fel, amely például a házhoz hívásomat indokolja. A terápiás stációk végigjárása után viszont visszatérnek a háziorvosi rendelőbe, hiszen a kontrollvizsgálatok megszervezésében, a gyógyszerek felírásában, a beteg állapotának nyomonkövetésében fontos szerepe van a háziorvosnak – fogalmaz Magyar Anna. Megjegyzi: a szabályozás olykor megnehezíti a munkájukat. Miközben például egy otthon ápolt beteg orvosi gondozását folyamatosan a háziorvos végzi, vannak olyan készítmények és eszközök – például tápszerek vagy a szobai illemhely –, amelyet hiába tart indokoltnak, önmaga nem rendelhet, csak szakorvosi engedéllyel, s annak beszerzése többlet adminisztrációt, levelezést igényel.

Lelki mankóra is szükség van

– A leletek, a zárójelentések megértésében, a lehetőségek és kockázatok higgadt átbeszélésében, az új élethelyzet segítésében, a tüneti kezelésekben egyaránt feladatok hárulnak ránk. Lényeges a lelki-érzelmi támaszadás is, hiszen másként viszonyulunk mi a betegeinkhez, akiket akár több évtizede ismerünk, mint egy olyan szakellátóhely, ahol hétről-hétre több száz újabb daganatos beteg fordul meg – fogalmaz Magyar Anna.

Hozzáteszi: a szorongások oldása az egyik legfontosabb és legnehezebb feladat. Úgy tapasztalja, akinek az élete a betegség miatti állandó rettegésben telik, rosszabbul viseli a kezeléseket is, s nemcsak az életminősége, hanem az életkilátásai is rosszabbak, mint annak, aki vissza tudja nyerni lelki békéjét és optimista marad.

– A sugárterápiás vagy onkológiai szakrendelőkben olyan nagy a betegforgalom, hogy a futószalagszerű ellátás közepette gyakran nincs idő részletesen átbeszélni azokat a kérdéseket, amelyek egy beteget foglalkoztatnak, netán gyötörnek – támasztja alá az érintettek által is sokszor panaszolt helyzetet a Veszprém megyei Kőröshegyen praktizáló dr. Kisegyházi Attila. A doktor kiáll amellett: bár a daganatellenes terápia nem háziorvosi kompetencia, a panaszok enyhítése fontos feladat mind a műtét után, mind az onkológiai kezelések ideje alatt és azokat követően.