A hosszú távú antibiotikumszedés nőknél fokozza a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát

Amerikai kutatók nemrég az antibiotikumszedés időtartama és a szívbetegségek incidenciája közötti kapcsolatot vizsgálták különböző korcsoportokban.

Az elemzés eredményei alátámasztják, hogy nők esetében a hosszú ideig szedett antibiotikumok a későbbi életkorban kialakuló kardiovaszkuláris megbetegedések magasabb kockázatával járnak együtt.

A kutatásba 36 429 nőt vontak be, akinél a kiinduláskor nem állt fenn sem kardiovaszkuláris, sem daganatos betegség. A kutatók három korcsoportot vizsgáltak: 20-39 év közöttieket, 40-59 év közöttieket és 60 év felettieket. Az elemzés során a koszorúér-betegség és stroke kompozit végpontjának kockázatát vizsgálták.

Az átlagosan 7,6 éves utánkövetés alatt 1056 résztvevőnél alakult ki kardiovaszkuláris betegség. A 2 hónapnál hosszabb antibiotikumterápiát kapó nőknél szignifikánsan magasabb volt a kardiovaszkuláris betegségek kockázata (HR 1,32, CI 95% 1,03-1,70). A hosszabb antiobiotikum-alkalmazás a fiatalabb korcsoportban is magasabb kockázattal volt összefüggésben, míg a fiatal felnőtt korú csoportban nem találtak szignifikáns összefüggést.

A megfigyelt összefüggés hátterében álló egyik lehetséges magyarázat az antibiotikumok által potenciálisan kiváltott QT-megnyúlással és Torsades de Pointes kialakulásával van összefüggésben, amelyek hirtelen szívhalálhoz vezethetnek. Az antibiotikumok stimulálhatják a makrofágok aktivitását, ami a lipidek akkumulációját és ezen keresztül atherosclerosist eredményezhet. Egy közelmúltban végzett állatkísérlet szerint bizonyos antibiotikumok fokozhatják a gyulladást.

Az antibiotikum-expozíció a bélmikrobióta összetételének befolyásolásán keresztül is fokozhatja a kardiovaszkuláris kockázatot. A bélbaktériumok működéséről már korábban igazolták, hogy összefüggésben van az atheroscleroticus eredetű szívbetegségek kockázatának csökkentésével. Kutatási eredmények alátámasztják, hogy már egyetlen antibiotikumkúra is tartós, évekig fennálló hatással lehet a bélbaktériumokra.

A bélbaktériumok metabolitjai a vérlemezkék hiperkativitásában és a trombózishajlam fokozódásában is szerepet játszhatnak, amelyek szintén a kardiovaszkuláris betegségek kockázati tényezői közé tartoznak. A mikrobióta működésének befolyásolása (antibiotikumok által) testsúlynövekedéshez is vezethet, a túlsúly pedig ugyancsak hozzájárul a szív- és érrendszeri kockázat növekedéséhez.

Forrás: Yoriko Heianza, Yan Zheng, Wenjie Ma, Eric B Rimm, Christine M Albert, Frank B Hu, Kathryn M Rexrode, JoAnn E Manson, Lu Qi. Duration and life-stage of antibiotic use and risk of cardiovascular events in women. European Heart Journal, 2019; DOI: 10.1093/eurheartj/ehz231 

Fordította: Dr. Kaló Anna