Néhány funkció mobilon nem elérhető!

Töltse le a teljes funkcionalitású PHARMINDEX Mobil alkalmazást Andoridra és iOS-re.

Előfizetek!
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés

Kutatók a hasnyálmirigyrák terjedésének új támadáspontját fedezték fel

Egy nemzetközi kutatócsoport feltárta, hogy az agresszív hasnyálmirigyrák sejtek hogyan változtatják meg a környezetüket annak érdekében, hogy elősegítsék a test más részeibe való eljutásukat, ami a betegség magas mortalitásának hátterében álló metasztázisok oka.

hirdetés
hirdetés
hirdetés

A kutatók felfedezték, hogy bizonyos hasnyálmirigy daganatok egy perlecan nevű molekulát termelnek nagyobb mennyiségben, ami segít a környezetük modellezésében, és ez által a tumorsejtek könnyebben eljutnak a szervezet más részeibe, illetve a kemoterápiával szembeni védelem kialakításához is hozzájárul. A kutatók egy állatmodellben igazolták, hogy a perlecan szintjének csökkentése a mérséklete a hasnyálmirigyrák terjedésének mértékét és javította a kemoterápia hatásosságát.

„A hasnyálmirigyrák egy rendkívül agresszív daganattípus, az esetek többségében a diagnóziskor a tumor már nem távolítható el műtéti úton. Az új kutatási eredményeink viszont egy olyan kettős támadáspontú megközelítés lehetőségét nyitják meg, ami számottevően javíthatja a kemoterápia hatásosságát és megakadályozhatja a tumor progresszióját és metasztázisok kialakulását” – mondta az eredményekkel kapcsolatban a kutatás vezetője.

A Garvan Intézet kutatócsoportja azt vizsgálta, hogy miért terjednek jobban bizonyos hasnyálmirigy daganatok, míg más tumorokra ez kevésbé jellemző. A kutatók újszerű megközelítéssel a tumorsejtek körüli szövetet hasonlították össze metasztatizáló és nem metasztatizáló daganatoknál. Ez a mátrixnak is nevezett szövet lényegében ragasztóként tartja össze a különböző sejteket egy szerven vagy egy tumoron belül.

Állatkísérletes modelleket alkalmazva a kutatócsoport fibroblasztokat – a mátrix nagy részét előállító sejteket - vont ki a metasztatizáló és a nem metasztatizáló tumorokból. A különböző fibroblasztokat tumorsejtekkel keverték össze, és meglepő módon azt találták, hogy a nem metasztatizáló tumorból származó sejtek terjedni kezdtek, amikor metasztatizáló daganatból vett fibroblasztokkal keverték össze azokat.

„Az eredményeink alátámasztják, hogy bizonyos hasnyálmirigyrák sejtek képesek ’betanítani’ a tumorban és a tumor körül elhelyezkedő fibroblasztokat. Ez a fibroblasztok számára lehetővé teszi a mátrix átformálását és a kevésbé agresszív tumorsejtekkel való interakciót, ami elősegíti a daganatsejtek terjedését.”

Ez azt jelenti, hogy egy növekvő daganatban nagyon kevés agresszív, metasztatizáló sejt is elég ahhoz, hogy fokozza és felgyorsítsa a kevésbé agresszív tumorsejtek terjedését.

„Véleményünk szerint jelentős terápiás előnnyel járna a fibroblasztokat célzó kezelés és a tumorsejtek elpusztítását célzó kemoterápia kombinálása, különösen, ha sikerül specifikusan megcélozni az agresszív fibroblasztokat, mert ez által fokozható lenne a jelenlegi kemoterápiás protokollok hatékonysága.”

A kutatók szerint a perlecan vagy más mátrixmolekulák működésének gátlása nem csak a hasnyálmirigyrák kezelésében, hanem a prosztata- és emlőrák elleni terápiában is hatásos lehet.

„A daganatellenes terápiák többsége magát a tumorsejtet támadja. A daganatok környezete olyan kihasználatlan forrás az onkológiai terápiák számára, amit mindenképpen tovább szeretnénk tanulmányozni.”

 

Forrás: CAF hierarchy driven by pancreatic cancer cell p53-status creates a pro-metastatic and chemoresistant environment via perlecan, Nature Communications, Article number: 3637 (2019)

 

 

Referencia:

Garvan.org

Ajánlott cikkek

hirdetés
hirdetés
hirdetés
hirdetés