Magyar kutatók fedeztek fel a negatív tapasztalatok feldolgozásában kulcsfontosságú sejteket az agyban
Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével egy olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában.
A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény a világ egyik legjelentősebb tudományos folyóirataként számon tartott Science-ben jelent meg.
Az agykutatók nagyjából tisztában voltak már vele, hogy milyen agyterületek játszanak szerepet ebben a rendszerben, azonban arra a kérdésre mindeddig nem találták meg a választ, hogy mi hangolja össze ezeket az olykor egymás utáni, máskor egymással párhuzamosan zajló részfolyamatokat. A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóinak cikke, mely a napokban jelent meg a világ egyik legjelentősebb tudományos folyóirataként számon tartott Science-ben, fordulatot hozott e területen. Alapkutatási eredményeik pedig akár a depresszió új kezelési módjaihoz is elvezethetnek.
Szőnyi András és Zichó Krisztián, valamint Nyiri Gábor kutatócsoportjában dolgozó további munkatársaik különféle molekuláris jelölési módszerekkel követték, hogy mely idegsejtek nyúlványai (axonjai) közvetítik e negatív tapasztalatok információit az agyi feldolgozás során. A nyomok pedig az agytörzs egy medián raphe régió (MRR) nevű területére vezettek, ezen belül is egy korábban még nem ismert serkentő sejtpopulációhoz, mely egy bizonyos fehérjét (vezikuláris glutamáttranszporter 2, vGluT2) tartalmaz.
E sejtcsoport különlegessége, hogy rengeteg bemenetet kap a negatív tapasztalatokat közvetítő érzékszervi központoktól, az idegsejtek kimenő nyúlványai pedig éppen a negatív tapasztalatokat feldolgozó agyterületeket érik el. Ettől még persze lehet több ilyen központ is, azonban a kutatók élő egerek vizsgálatával kimutatták, hogy e sejtcsoport aktiválása éppen azokat a reakciókat – agitált, agresszív, illetve depresszív, szorongó viselkedés – váltották ki, amit a teljes rendszer aktiválásától elvárnánk. Gátlása pedig meggátolta a negatív élmények megtanulását.
Ilyen kutatások több éve folynak a KOKI-ban, Nyiri Gáborék a Freund Tamás (a NAP és a KOKI igazgatója) által korábban elnyert ERC Advanced Grant témáját viszik tovább. Külön érdekesség, hogy az évek során a nemzetközi élvonalba került szellemi műhelyben diákok is dolgoznak: Zichó Krisztián a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának hatodéves hallgatója, aki már négy éve kutat a KOKI-ban Nyíri Gáborral.
A Nemzeti Agykutatási Program által támogatott kutatók felfedezésére a gyógyszerkutatóknak is érdemes lehet odafigyelniük. A kísérletek ugyan egereken zajlottak, azonban meglehetősen alapvető funkciókról van szó, és az agy egy evolúciósan igen ősi területéről, az agytörzsről, így minden remény megvan arra, hogy ez a rendszer az emberi agyban is hasonlóan működik. Mivel e sejtcsoport tagjai helyzetük mellett genetikai jellemzőikben is hasonlítanak egymásra (valamennyi tartalmazza azt a bizonyos vGluT2 fehérjét), ez lehetőséget ad olyan gyógymódok kifejlesztésére, amelyek kifejezetten ezekre a sejtekre hatnak. A negatív tapasztalatok feldolgozásának hibás működése számos hangulatzavar forrása, így e sejtek működésének szelektív befolyásolásával esély nyílhat ezek kezelésére, és talán a népbetegségnek számító depresszió új terápiás módszereinek kidolgozására is.
