WHO-lista: ezek a legsúlyosabb gombás fertőzések

A jelentésben összesen 19 kórokozóról ír a WHO, amelyek közül négy különösen veszélyes lehet.

hirdetés

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a világ nem költ eleget a gombás fertőzéseket okozó kórokozókkal kapcsolatos kutatásokra, pedig van olyan, ami a fertőzöttek akár 87 százalékát is megölheti. Az éghajlatváltozás, valamint a koronavírus-járvány miatt a kutatók úgy vélik, hogy a gomba okozta megbetegedések kockázata folyamatosan növekszik. Ennek ellenére a világ nem sokat költ ezen irányú kutatásokra ahhoz képest, amennyit mondjuk a vírusos vagy bakteriális megbetegedésekre fordít. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ezen sürgősen változtatni kell, ezért elkészítette az első olyan listát, azokról a gombás kórokozókról, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik a közegészségügyre.

A jelentésben összesen 19 kórokozóról ír a WHO, amelyek közül négy különösen veszélyes lehet – összegez az IFLScience. Ezek közé tartozik:az Aspergillus fumigatus, ami a levegőben terjed, és ami súlyos tüdőfertőzést okozhat (az érintettek 44-87 százaléka meghalhat a fertőzésben), a Candida albicans, ami minden ember szájában és bélrendszerében megtalálható, de a legyengült immunrendszerű betegeknél komoly problémát okozhat, a Cryptococcus neoformans, ami a vér-agy gáton átjutva megfertőzheti a központi idegrendszert, valamint a Candida auris, ami viszonylag új, és a kutatások szerint ellenáll minden gombaellenes gyógyszernek és készítménynek.

Az antibiotikum-rezisztencia problémája jól ismert. Az Egészségügyi Világszervezet most először a közegészségügyre legnagyobb veszélyt jelentő 19 gomba kategorizált listájával hívja fel a figyelmet arra, hogy világszerte növekszik a gombás kórokozókkal történt fertőzések és rezisztencia száma is. A jelentés célja a témával kapcsolatos kutatás-fejlesztés, valamint a lehetséges intézkedések bemutatása és elősegítése.

A rezisztencia kialakulásának okai 

A WHO a globális felmelegedést, valamint a nemzetközi utazások és kereskedelem növekedését említi a rezisztencia fokozott kialakulásának okaként. Ezen túlmenően a rezisztencia növekedésének másik oka az antimikotikumok részleges és nem megfelelő alkalmazása a "One Health" rendszer minden területén. A mezőgazdaságban például a gombaellenes szerek gondatlan használata az azol-rezisztens Aspergillus fumigatus fertőzések számának növekedésével jár együtt.

Növekvő kockázat a lakosságra nézve 

A gombás fertőzések leggyakrabban súlyos immunrendszeri rendellenességekkel küzdő embereket érintenek, például rákos betegeket, HIV/AIDS-es betegeket, szervátültetetteket, krónikus légúti betegeket és posztprimer tuberkulózisos fertőzötteket. Például a COVID-19 világjárvány idején jelentősen megnőtt az invazív gombás fertőzések incidenciája a kórházi betegek körében. Azonban ahogy a gyakori fertőzéseket okozó gombák (pl. Candida albicans) ellenállóbbá válnak a kezeléssel szemben, az invazívabb formák kialakulásának kockázata is nő az általános populációban. A fő probléma itt az, hogy csak néhány diagnosztikai módszer áll rendelkezésre. Ezek szintén nem elérhetők világszerte. 

Kategóriák prioritás szerint 

A WHO a közegészségügyi hatás és/vagy a rezisztencia kialakulásának kockázata alapján, figyelembe véve a kielégítetlen kutatási és fejlesztési igényeket, a gombás kórokozókat egy listán (Fungal Priority Pathogens List, FPPL) rangsorolta. 
•    Kritikus prioritás: Aspergillus fumigatus, Candida albicans, Candida auris, Cryptococcus neoformans
•    Kiemelt prioritás: pl. Candida tropicalis, Fusarium spp., Mucorales 
•    Közepes prioritás: pl. Cryptococcus gattii, Pneumocystis jirovecii, Paracoocidioides spp. 

Hangsúlyozni kell azonban, hogy az FPPL-t mindig a megfelelő kontextusban kell értelmezni, mivel egyes endemikus kórokozók esetében nagy regionális és helyi különbségek vannak. 

Nincs elegendő adat 

A WHO szerint kevés figyelmet fordítanak a gombás fertőzésekre és rezisztenciákra annak ellenére, hogy globális jelentőséggel bírnak és egyre növekvő problémáik vannak. Hiányoznak a jó minőségű adatok a gombás betegségek terjedéséről és a kórokozókkal szembeni rezisztencia mintáiról. Ennek eredményeként a pontos terhelés nem ismert, és ez az ellenintézkedéseket is nehezíti.

"Több adatra és ismeretre van szükségünk a gombás fertőzésekkel és a gombás rezisztenciával kapcsolatban, hogy javítsuk a reakciónkat ezekre a kiemelt gombás kórokozókra és jobb tájékoztatást adhassunk ezekkel kapcsolatban" - mondta Dr. Haileyesus Getahun, a WHO Gombás Betegségek Globális Koordinációs Osztályának igazgatója. 

Adatgyűjtési stratégiák és intézkedések kidolgozása 

Az FPPL-jelentés stratégiákat javasol a politikai döntéshozók, az egészségügyi szakemberek és más érdekelt felek számára ennek érdekében. Ezek a következő kulcsfontosságú pontokhoz kapcsolódnak:
•    A laboratóriumi kapacitás és a felügyelet megerősítése 
•    Fenntartható befektetések a kutatásba, fejlesztésbe és innovációba 
•    A megelőzést és ellenőrzést szolgáló közegészségügyi intézkedések javítása 

„Az országokat arra ösztönözzük, hogy lépésről lépésre alkalmazzák ezt a megközelítést, kezdve a gombás betegségek laboratóriumi és felügyeleti kapacitásának megerősítésével és a minőségi terápiához és diagnosztikához való egyenlő hozzáférés biztosításával világszerte” - mondta Dr. Haileyesu Getahunja.

1.    WHO, Sajtóközlemény: WHO releases first-ever list of health-threatening fungi, 25. Oktober 2022 (https://www.who.int/news/item/25-10-2022-who-releases-first-ever-list-of-health-threatening-fungi)
2.    WHO, Publikáció: WHO fungal priority pathogens list to guide research, development and public health action, 25. Oktober 2022 (https://www.who.int/publications/i/item/9789240060241)

Szerző:

PHARMINDEX Online

Forrás:

WHO

Ajánlott cikkek