A csaknem nyolcszázezer már felismert szívbeteg országa vagyunk

Miután az érrendszeri és szívbetegségek időskorban jóval gyakoribbak, a kardiovaszkuláris betegek száma is folyamatosan nő.

hirdetés

Hazánkban 100 000 lakosra számítva 7700 szív- és érbeteg él. Ennek a számnak közel fele koszorúér-betegség. Az Európai Unióban csak Csehország és Észtország mutat rosszabb adatokat – idézi a társaság közleményében Prof. Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társasága (MKT) kommunikációért felelős vezetője az immáron huszonkettedik alkalommal szervezendő Szívünk Napja esemény apropóján az Európai Kardiológiai Társaság idén kiadott nemzetközi elemzését.

„A kardiológia itthon és a fejlett országokban egyaránt képes volt évekkel meghosszabbítani a népesség várható élettartamát. A keringési betegségek elleni eredményes küzdelem önmagában annyi életévet hozott honfitársainknak, mint az elmúlt 20–25 évben az összes többi diszciplína együttvéve. A várható élettartam több mint öt évvel lett hosszabb, és ennek a javulásnak mintegy felerészben a keringési betegségek elleni küzdelem eredményei adták az alapját” – fogalmaz prof. dr. Becker Dávid, az MKT elnöke. Magyarországon a születő gyermekek száma hosszú évek óta alatta marad a halálozások számának, a populáció öregszik, egyre nagyobb arányban élnek köztünk nyugdíjasok. Ez, miután az érrendszeri és szívbetegségek idősekben jóval gyakoribbak, értelemszerűen azt jelenti, hogy a kardiovaszkuláris betegek száma is folyamatosan nő. Az elnök szavai szerint, a korai invazív kardiológiai ellátás révén megmentett emberek, infarktustúlélők életminősége és életkilátása döntő többségében nem rosszabb, ha egészségesen élnek, és betartják az orvosi előírásokat. Ha nem, az elkövetkező 1-2 évben jó eséllyel újabb infarktust kaphatnak.A régióban megfigyelhető szocioökonómiai különbségek nem látszanak csökkenni, az edukációs szint, a munkanélküliség egyaránt meghatározói a keringési betegségek megjelenési esélyeinek. Egy iskolázatlan, egész életében szegénységben élő ember számára a keringési betegségek akár egy évtizeddel korábban is megkezdődhetnek az iskolázott, rendszeres jövedelemmel rendelkező kortársához képest. A keringési kockázatként értékelt lég- és zajszennyezettség sem csökkent Európában az Európai Kardiológiai Társaság 2022-ben megjelent atlasza szerint. Az adatok azt mutatják, hogy a dohányzás visszaszorítására tett intézkedések sikere kontinensünkön csekély, a magasabb jövedelmű országokban több egészségtelen ételt és italt (pl. cukrozott üdítőket és transzzsír-tartalmú ételeket) fogyasztanak. Ezen állampolgárok legkevesebb egyharmada pedig fizikailag teljesen inaktív életet él. Az érelmeszesedés különleges formájaként is számontartott időskori aortabillentyű szűkület gyakorisága és felismerése szintén óriási növekedést mutat, hazánk a felismert betegek mintegy százezren vannak, amivel Magyarország szintén az „élmezőnyben” tartózkodik.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Forrás:

MKT

Ajánlott cikkek