Klinikai xenotranszplantáció, a jövő útja?

Dr. Burcin Ekser, és munkatársainak a Lancet-ben megjelent tanulmányának rövid összefoglalója.

A szervátültetés egyik nagy hátulütője jelenleg a relatív donorhiány az allotranszplantáció terén. Ebből a szempontból a sertés jó alternatívának lenne tekinthető, mivel szervei, szövetei alkalmasak lehetnének humán célokra, csak a szervkilökődéssel kapcsolatos problémákat kellene megoldani.

A genetikai úton módosított sertések szerveinek non-humán alkalmazása (főemlősökben) nemcsak a hiperakut, akut antitest-mediált, vagy sejtes rejekción bukhat meg. Több probléma adódhat még: pl. thrombotikus microangiopathia a graft szervben/szövetben, ill. a recipiens systemás consumptiv coagulopathiája.

E problémák megoldása céljából tenyésztenek olyan sertéseket, amelyekben egy vagy több humán thromboregulációs vagy antiiflammációs gént fejlesztenek ki. Egyedi sejtekkel már biztatóak az eredmények: pl. pancreas szigetsejtek, neuronok, hepatociták, corneasejtek. Ezek túlélése 1 éven túl is biztosítható. Szerveken ilyen sikerekkel még nem büszkélkedhetnek a kutatók. A fertőző ágensek átvitelének esélye csekély a recipiens felé.