Nőtt a receptköteles D-vitamin-fogyasztás a járvány időszakában

Miként befolyásolta a Sars-Cov-2 járvány a D-vitamin forgalom alakulását, amelynek fogyasztása már a pandémiát megelőzően is „divatossá” vált – vizsgálták hazai kutatók. Az eredményekről a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) szerdai ülésén számoltak be.

Az európai népesség egy része az év során nem jut elegendő D-vitaminhoz, a téli hónapokban 10-ből 9 embernél alakul ki hiány a hormonszerű előanyagból. Pótlását a felmérések szerint jellemzően cseppek és tabletták fogyasztásával oldja meg a lakosság, amelynek egyre nagyobb hányada használja – foglalta össze a META októberi, XV. konferenciáján díjat nyert poszter tartalmát Merth Gabriella, informatikus egészségügyi menedzser.

Az égövi jellegzetességek mellett a pandémia kezdeti szakaszában életben lévő szigorú korlátozások, a bezártság is hozzájárulhatott a magyarok D-vitamin szükségletnek növekedéséhez, hiszen a lakosság 20-50 százaléka „békeidőben” is D-vitamin hiányban szenved. Ennek nyomán kampányszerűen indult el a „napfény vitaminjának” fogyasztása, amelyből ősztől tavaszig 2000 NE a javasolt mennyiség. Míg korábban az ajánlások a Covid-fertőzés ideje alatt 4000-6000 NE bevitelét ajánlotta a betegeknek, a napokban megjelent legújabb irányelv 14000 NE-re emelte ennek mértékét. A támogatott, vényköteles D-vitamin fogyasztását vizsgáló kutatásban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) publikus forgalmi adatbázisát használták a szakemberek, összevetve azt a betegszámokkal és a dobozforgalmi adatokkal. A kiváltott hatóanyag-mennyiséget a hivatalosan azonosított Covid-fertőzöttek számával, lakosságarányosan is vizsgálták – foglalta össze Merth Gabriella, jelezve azonban, hogy arról nem rendelkeztek információval, hogy a kiváltott gyógyszereket beszedték-e az érintettek.

A receptköteles készítmények sorából három tablettát emeltek ki az idén márciusban lezáruló vizsgálatban, amelynek során 2010-től elemezték az adatokat. Mérsékelt, ám töretlen emelkedést figyeltek meg a fogyasztásban ősztől tavaszig, és bár az ezt követően időszakban csökkenést detektáltak, azonban a fogyasztás folyamatos maradt nyáron is. A Covid-járvány első három hullámában kiugró fogyasztásnövekedést igazoltak a számok. A dobozforgalmi adatok és az egy főre jutó DOT fogyasztás különböző mértékben emelkedett a készítmények kiszerelése és hatóanyagtartalmának függvényében. Bár a három, leggyakrabban felírt D-vitamin között a pandémia idején helycsere történt az elsőségben, a legnépszerűbb, és a palettán a korábbi időszakhoz képest második helyre szoruló szer árában – bár az előbbi valamivel kevesebbe került – nem volt érdemi különbség.

A kiváltott dózisok mennyiségének növekedése mellett a tapasztalatok is arra utalhatnak, hogy nem csupán az egy főre jutó D-vitamin fogyasztás  nőtt, hanem az emberek családi felhasználásra váltották ki a recepteket. Az emelkedett dózis utalhat arra is, hogy Covid-betegség miatt alkalmaztak magasabb adagokat, bár a fertőzöttek száma és a támogatott D-vitamin-forgalmazás közötti összefüggésről a rendelkezésre álló tényezők alapján nem lehetett következtetéseket levonni – jegyezte meg a kutató, hozzátéve, hogy nem csak a megszokott, de a 30 000 NE-s készítményeknél is emelkedés volt detektálható a doboz- és DOT forgalomban egyaránt.

A D-vitamin-pótlás szükségessége egyre inkább bekerül a köztudatba, a koronavírus-járvány megjelenése óta a nagyobb kiszerelésű és magasabb hatóanyag-tartalmú készítmények kerültek fókuszba – foglalta össze az eredményeket Merth Gabriella. A három készítmény közötti sorrendet illetően az  indikációkban nem találtak olyan eltérést, amit bizonyítottan vagy jó okkal tudta volna igazolni a különbséget. Bár a felmérés azt igazolta, hogy a D-vitamin-fogyasztás felkapottá, „divatossá” vált a magyarok körében, ám a lakosságarányos átlagfogyasztás még most is messze elmarad a kívánatostól.

Szerző:

PHARMINDEX Online

Forrás:

PharmaOnline

Ajánlott cikkek