Kutatási eredmény agyi neuroprotektív fehérjéket illetően

A fizikai terhelés javíthatja a kognitív funkciót és kapcsolatban áll az agyi neurotróp faktor BDNF emelkedettebb expressziójával. Az alapvető molekuláris mechanizmus jelenleg még nem ismeretes. A tanulmány szerint az FNDC5, korábban azonosított izomfehérje indukálódik terhelés alkalmával, irisin néven szekretálódik. Kimutatták, hogy egerek hippocampusában terhelés hatására ennek szintje emelkedik.

A neuronalis FNDC5-génexpressziót a PGC-1? szabályozza, és a Pgc1a?/? egereken csökkentebb volt az agyi FNDC5-expresszió. Az FNDC5 forszírozott expressziója primer agyi neuronokban emeli a BDNF-expressziót, míg az FNDC5 RNAi-mediált knockdown-ja csökkenti a BDNF expresszióját.

Fontos, hogy az FNDC5 perifériás elválasztása a májba adenoviralis vektorok révén emeli a szérum irisin-szintet, indukálja a BDNF-expressziót és egyéb neuroprotektív gének expresszióját egyaránt. Összegezve: a tartós (fizikai) terhelés fontos agyi mediátor fehérjék expressziójával hozható kapcsolatba.

http://www.cell.com/cell-metabolism/abstract/S1550-4131%2813%2900377-X?switch=standard

Az MTI-hír, amely nyomán elindultunk:

Az agy egészségét támogató fehérjét azonosítottak amerikai kutatók

Az agy egészségét, az idegsejtek képződését támogató fehérjét azonosítottak amerikai kutatók állatkísérletek során. A vegyület akkor jött létre, amikor kitartást igénylő testmozgást végeztek az egerek.

A Harvard Egyetem Orvosi Kara és a Dana-Farber Rákintézet tudósai azt fedezték fel, hogy az FNDC5 nevű fehérje olyan géneket hozott működésbe, amelyek elősegítik a memória és a tanulás folyamatában szerepet játszó agysejtek termelődését - olvasható a Cell Metabolism című szaklapban megjelent tanulmányban.

A kutatók szerint eredményeik segítenek megmagyarázni, hogyan serkenti a kitartást igénylő testmozgás a tanulást és a memóriát, különösen idősebb embereknél. Úgy vélik, amennyiben az FNDC5 fehérjét sikerül stabil formában előállítani, és gyógyszert tudnak fejleszteni belőle, hatásosabban kezelhetik vele az időskori elbutulást, és lassíthatják az Alzheimer- és a Parkinson-kór tüneteinek erősödését.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az említett fehérje a folyamatos izommunka során keletkezik, és irizin nevű változata a véráramba kerül. Az új kutatás során azt fedezték fel, hogy forgókeréken önként, 30 napon át rendszeresen szaladó egerek izmaiban megnő egy anyagcserét szabályozó molekula aktivitása, amely a FNDC5 fehérje termelését segíti elő.

Az FNDC5 egy másik, az agy egészségét támogató fehérje, a BDNF képződését növelte a hippokampuszban, mely az agynak a tanulás és a memória irányításáért felelős területe. Miután kimutatták, hogy a FNDC5 a molekuláris láncszem a testgyakorlás és az agy egészségét támogató fehérje termelődése között, a kutatók megvizsgálták, vajon ha mozgás nélkül, mesterségesen növelik az FNDC5 szintjét, akkor is ugyanez lesz-e a hatás. Egy ártalmatlan vírus segítségével bejuttatták az egyébként mozgás során keletkező fehérjét az egerek véráramába, és hét nappal később az állatok agyának hippokampuszában jelentősen több BDNF-fehérjét találtak.

Bruce Spiegelman, a tanulmány szerzője elmondta: az eredmény azért izgalmas, mert olyan természetes anyagot tudtak a véráramba juttatni, mely utánozta a kitartást igénylő testmozgás egyes hatásait.