Menopausalis hormonpótlás és az ovarium tumor (metaanalízis)

Módszerek

52 epidemiológiai vizsgálat alapján készült metaanalízis. Az alapvető elemzésben csak a prospektív vizsgálatok szerepeltek (ahol az utolsó hormonkezelést extrapolálták 4 évre előre). A szenzitivitási analízisben szerepeltek a retrospektív vizsgálatok. Biostatisztika: korrigált Poisson regresszió a relatív kockázat elemzésére.

Eredmények

Prospektív nyomon követés során 12.110 posztmenopauzális nőbeteg HRT-kezelt körében 55%-os (6601 személy) volt az ovarium tumor előfordulási aránya. Az utolsóként regisztrált "jelenlegi HRT-használók" között a kockázat nagyobb volt, <5 év terápiát követően (RR 1,43, 95% CI 1,31–1,56; p<0,0001). A "jelenlegi" és a "közelmúltbéli" HRT (bármilyen időtartamú, de befejezett <5 évvel a diagnózis előtt) eredménye: RR 1,37 (95% CI 1,29–1,46; p<0,0001). A kockázat európai és amerikai prospektív vizsgálatokban hasonlónak adódott, hasonlóképpen csak ösztrogén, ill. ösztrogén/progeszteron kombináció esetén, viszont különbözőnek mutatkozott a négy főbb tumortípus között (heterogenitás p<0,0001), kimondott növekedés a két gyakoribb típusnál adódott: serosus (RR 1,53, 95% CI 1,40–1,66; p<0,0001) és endometrioid típusok (1,42, 1,20–1,67; p<0,0001). A kockázat aszerint csökkent minél régebbi volt a HRT-alkalmazás, bár még észlelhető volt a hosszú távú kezelés befejezését követő 10 éven túl is (!) a serosus ill. endometrioid tumorok nagyobb számát (RR 1,25, 95% CI 1,07–1,46, p=0,005).

Következtetés

A metaanalízis felfedte, hogy a kockázatnövekedés gyakorlatilag szinte teljes mértékben oki összefüggés, tehát az 5 évig HRT-ban részesült, 50 év körüli nők esetén minden 1000 nőnél 1 "extra" ovarium tumor fordul elő, és (ha a prognózis tipikusnak tekinthető) 1700 HRT-ben részesülő nőnél fordul elő egy extra halálozás ovarium tumor miatt.

http://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736%2814%2961687-1/fulltext