A krónikus vesebetegség globális, regionális és nemzeti terhe felnőtteknél, 1990–2023 között, és az ahhoz kapcsolódó kockázati tényezők: szisztematikus elemzés

A krónikus vesebetegség esetszáma közel 800 millióra emelkedett, és mára világszerte a vezető halálokok közé tartozik. Az állapot szorosan összefügg a cukorbetegséggel, a magas vérnyomással és az elhízással, és gyakran csak késői stádiumokban diagnosztizálják. Sok országban nincs hozzáférés a dialízishez és a transzplantációhoz, így milliók maradnak megfelelő ellátás nélkül.

A vizsgálatot az NYU Langone Health, a Glasgow-i Egyetem és a Washingtoni Egyetem (IHME) kutatói vezették. Munkájuk a krónikus vesebetegségre összpontosított, amely állapot során a vesék fokozatosan elveszítik a véráramból a salakanyagok és a felesleges folyadék eltávolításának képességét. A korai stádiumok gyakran nem okoznak észrevehető tüneteket, míg az előrehaladott betegség dialízist, vesepótló terápiát vagy transzplantációt igényelhet.

Globális morbiditási és mortalitási trendek

A tanulmány becslése szerint világszerte a felnőttek nagyjából 14%-a szenved krónikus vesebetegségben, 2023-ban pedig körülbelül 1,5 millió ember halt meg ebben a betegségben. Ha figyelembe vesszük a népesség korszerkezetének változásait, ez több mint 6%-os mortalitásnövekedést jelent 1993 óta.

„Kutatásunk azt mutatja, hogy a krónikus vesebetegség gyakori, halálos és egyre súlyosbodó probléma, egyőttal jelentős közegészségügyi teher” – mondta Dr. Josef Coresh, a tanulmány társszerzője, a New York-i Egyetem Langone Optimális Öregedési Intézetének igazgatója. „Ezek az eredmények alátámasztják azokat az erőfeszítéseket, hogy a krónikus vesebetegséget a rákkal, a szívbetegségekkel és a mentális egészségügyi problémákkal együtt a világ minden táján a politikai döntéshozók az egyik fő prioritásként kezeljék.”

Májusban az Egészségügyi Világszervezet felvette a krónikus vesebetegséget az egészségügyi prioritások listájára, amelyek célja a nem fertőző betegségek okozta korai halálozások egyharmadával való csökkentése 2030-ig. A betegség jelenlegi mintázatainak azonosítása elengedhetetlen a hatékony stratégiák kidolgozásához.

Az új jelentés november 7-én jelent meg online a The Lancet folyóiratban, és a szerzők szerint ez a krónikus vesebetegség legrészletesebb értékelése közel tíz év alatt. A jelentést az Amerikai Nefrológiai Társaság konferenciáján is bemutatják.

A kutatás a 2023-as Globális Betegségteher (GBD) tanulmány része volt, amelyet a legszélesebb körű erőfeszítésnek tartanak az egyes országokban hosszú távon bekövetkező egészségveszteségek nyomon követésére. A kezdeményezés eredményei megalapozzák a közegészségügyi politikát, és iránymutatást adnak a jövőbeli kutatásoknak.

Az új becslések elkészítéséhez a csapat 2230 tudományos cikket és 133 országból származó nemzeti egészségügyi adatsort vizsgált meg. Munkájuk nemcsak a diagnózisokra és a halálesetekre összpontosított, hanem a krónikus vesebetegséggel összefüggő rokkantság szintjére is.

Kapcsolatok a szívbetegségekkel és a vezető kockázati tényezőkkel

Egy másik fontos következtetés az volt, hogy a károsodott vesefunkció jelentősen hozzájárul a szívbetegségek kialakulásához. A tanulmány szerint a vesefunkció romlása globálisan a szív- és érrendszeri halálesetek mintegy 12%-áért felelős. 2023-ban a krónikus vesebetegség a 12. vezető oka volt az életminőség rokkantsággal összefüggő romlásának. A magas vércukorszintet, a magas vérnyomást és a magas testtömegindexet azonosították a betegség kialakulásának legjelentősebb kockázati tényezőiként.

A vizsgálatban részt vevő személyek többsége krónikus vesebetegség korai stádiumában volt. Coresh hangsúlyozza, hogy ez egy kulcsfontosságú időszak a beavatkozásra, mivel az időben történő kezelés és az életmódbeli változások megelőzhetik a későbbi dialízis vagy transzplantáció szükségességét.

A kezeléshez való hozzáférés továbbra is egyenlőtlen

Afrika szubszaharai, délkelet-ázsiai, latin-amerikai és más alacsonyabb jövedelmű régióiban sokan nem részesülnek dialízisben vagy transzplantációban.

„A krónikus vesebetegséget aluldiagnosztizálják és nem kezelik megfelelően” – mondta a tanulmány társszerzője, Dr. Morgan Grams. „Jelentésünk kiemeli, hogy több vizeletvizsgálatra van szükség a betegség korai felismerése érdekében, valamint biztosítani kell, hogy a betegek a diagnózis felállítása után hozzáférhessenek a terápiához.”

Az elmúlt öt évben bevezetett számos új gyógyszer lassíthatja a betegség progresszióját, és csökkentheti a szívroham, a stroke és a szívelégtelenség valószínűségét, de időbe telik, mire ezeknek a kezeléseknek az előnyei világszerte megmutatkoznak.

Global, regional, and national burden of chronic kidney disease in adults, 1990–2023, and its attributable risk factors: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2023. The Lancet, 2025; DOI: 10.1016/S0140-6736(25)01853-7